Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-06
18 A győztes nagyhatalmaktól, vagyis Franciaországtól és NagyBritanniától sem várható, hogy túlzotta n belemennének bármilyen olyan ügybe, amely megkérdőjelezné az általuk létrehozott békeszerződéseket. Éreztetni kell, hogy az anyaország kiáll Mindezek ellenére nem lehet céltalannak nevezni az esetleges magyar lépéseket. A Benesdekrétumok megerősítésé nek ügye egy folyamat része. Mára Szlovákiában a magyarellenesség a politikai legitimáció része lett: folytatása a Malina Hedvigüggyel és a komáromi Sellye János Egyetem visszaminősítésével kezdődő sornak. Vagyis valószínűsíthető, hogy a magyarságot továb bi provokációk fogják érni. Ebben a helyzetben az eddig megtapasztalt és egységes magyar fellépésnek óhatatlan eredménye: Szlovákia nemzetközileg magyarázkodásra kényszerül, ügyet lehet kreálni, rá lehet irányítani a figyelmet a diszkriminációra. A jelen legi helyzetben ez a legfontosabb üzenet: a felvidéki magyarok érezhetik, hogy mögöttük áll az anyaország és kálváriájuk a nemzetközi fórumokon szerepel. A felvidéki magyarság ráadásul jelenleg bírja a nemzetközi közösség szimpátiáját. vissza El kell ismerni Koszovó függetlenségét FigyelőNetlapszemle 2007. október 5. Nyolc évvel a NATO beavatkozását követően itt az ideje, hogy a nemzetközi közösség elismerje Koszvó függetlenségét Szerbiától, fogalmaz a The New York Ti mes pénteki vezércikke. „Annak ellenére, hogy az albánok által ellenőrzött koszovói kormánynak még teendői vannak a kisebbségi szerb lakosság jogainak teljes garantálását illetően, további késleltetések csak azt az elége de tlenséget táplálnák, amely a kil encvenes évek zavargásait és a vérontást okozták” - fogalmaz a neves amerikai lap cikke. Hangsúlyozzák: a koszovói albánok elfogadták az ENSZ égisze alatt kidolgozott tervet, "amely a szerbeknek annyit ad amennyit csak kívánnak, beleértve a szerb közösség ek autonómiáját és a szerb emlékművek védelmét. Az albánok azt mondják, egyoldalúan kikiáltják a függetlenséget, amennyiben a Biztonsági Tanács nem lép. Mindenki érdekében áll, beleértve Oroszországot, hogy az ENSZ továbbra is erős szerepet válla l jon a folya matban.” A felosztás nem járható út Moszkva és Belgrád közvetve utaltak Koszovó felosztásának lehetősségére a szerbek és az albánok között. A New York Times szerint ez azonban egy veszélyes, működésképtelen megközelítés, mely megerősítené a szerb naciona listákat és további elégedetlenséget okozna az albánok között, egy olyan régióban melynek inkább az érzelmek visszafogására lenne szüksége. „Az Egyesült Államok és az Európai Unió tagállamainak többsége a függetlenség mellett van, ezért most eljött az ide je a határozott állásfoglalásnak. Ha Oroszország továbbra is ellenzi az ENSZjavasolta megoldást, Washingtonnak és szövetségeseinek mindeképp előre kell lépni és el kell ismerniük Koszovót a december 10i határidővel egyidőben. Világossá kell tenniük továb bá Belgrád számára, hogy sokat nyerhet – beleértve az esetleges EU- és NATOtagságot, ha nem túl hangosan vagy destruktív módon ellenkezik. Sokan a szerbek közül inkább a Nyugat, mint Oroszország szövetségesei szeretnének lenni” - áll a lap véleményében. Koszovó segítségre szorul Mint a New York Times cikke megjegyzi, a szuverén Koszovó - hasonlóan az többi új demokráciához - hosszútávú segítségre szorul, hogy telj e sítse az emberi jogi, gazdasági és más természetű kihívásokat, de népe megérdemli az esély t a próbálkozásra. A szerbeknek viszont bele kell nyugodniuk, hogy Belgrád soha többé nem kormányozza Koszovót. "Itt az idő elkezdeni begyógyítani ezen utolsó balkáni sebet” - zárja állásfoglalását a napilap. vissza
