Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-01
20 kapcsolatának megromlásában. Raf ael Rafaj, a Szlovák Nemzeti Párt frakcióvezetője szerint pártja "őszintén törekszik a jó kapcsolatokra Magyarországgal", viszont Szlovákia sosem avatkozott Magyarország belügyeibe, míg a frakcióvezető álláspontja szerint Magyarország ezt – "az aktuális ko rmányzat színétől függetlenül" – állandóan megteszi. A TASR hírügynökségnek adott exkluzív interjújában Ján Slota közeli munkatársa azt is mondta, hogy a magyar – szlovák kapcsolatok soha nem voltak ideálisnak mondhatók. Nemcsak a nemzeti párti frakcióvezet ő, Csáky Pál is nyilatkozott a hét végén az állami hírügynökségnek. A magyar politikus elmondta, a Benesdekrétumok kérdését nem az MKP, hanem az élet nyitotta meg. A pártelnök szerint az MKP alulról érkező kezdeményezésekre reagált a dekrétumokról folytat ott vita felújításával. Csáky szerint a Benesdekrétumok kérdése nem az MKP egyetlen témája, csak ez most "slágertémává lett". "A szlovákok, geopolitikai helyzetükből kifolyólag – mondta – , a szlovákiai és a magyarországi magyarokkal való együttműködésre v annak ítélve." vissza Kocur László, Pozsony Belgrádban ismét bizakodó a hangulat Magyar Hírlap 2007.10.01 A Koszovó jövőjéről tartott New Yorki szerb – albán találkozó nem járt eredménnyel, Belgrádban mégis óvatos derűlát ás uralkodik. Pristina szerint csak az hozhat fordulatot, ha a szerbek beleegyeznek a tartomány függetlenségébe. Az ENSZ égisze alatt megtartott pénteki tanácskozás egyetlen hozadéka a New Yorki nyilatkozat nevű dokumentum, amelyben a felek kötelezték mag ukat, hogy a státuskérdésre tárgyalások útján keresik a választ, tartózkodnak a megegyezést akadályozó lépésektől, és legközelebb október 14én Brüsszelben ülnek össze. Szerb részről bíznak abban, hogy a nemzetközi közösség értékelni fogja Belgrád ajánlatá t, "a világban példátlan kisebbségi jogokat", amelyeket a koszovói albánoknak kínálnak az ország harárain belül. Kedvező fejleménynek tartják, hogy Amerika – úgymond – megígérte: nem fogja elsietni Koszovó elismerését, ha Pristina egyoldalúan kihirdetné a függetlenséget a mostani tárgyalási szakasz befejeztével, december tizedike után. Belgrádi független elemzők szerint az egyezkedést továbbra is a nemzetközi trojka fogja irányítani, és valószínűleg megpróbál áthidaló megoldást találni a két fél álláspontja , Szerbiának a szuverenitása megőrzésére és Koszovónak a függetlenség elérésére való törekvése között, és megkísérli megszerezni ehhez Washington és Moszkva beleegyezését is. Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök újságíróknak azt mondta, hogy Belgrád már közölte a New Yorki nyilatkozatra vonatkozó észrevételeit, miután szerinte vannak olyan álláspontok, amelyek nem vezethetnek sikerre a tárgyalásokon. Az albán fél kevésbé elégedett a mostani helyzettel. A pristinai delegáció tagjai nyilatkozataikban nyu gtatni próbálják a koszovói albán közvéleményt, mondván, hogy kitartanak álláspontjuk mellett, és december tizedike lesz a végső dátum, ameddig meg kell találni a megoldást "a koszovói lakosság többségének óhaja szerint". A pristinai albán lapok azonban bo rúlátók, és állítják: a nullával egyenlő annak az esélye, hogy Pristina és Belgrád közös nevezőre jusson. Közben a Koszovóval szomszédos Presevói völgy albán pártjai nyilatkozatban bírálták a belgrádi kormányt, amiért úgymond késlelteti a koszovói kérdés megoldását és az ország euroatlanti integrációját. Kifogásolták a fokozott karhatalmi jelenlétet is az albánok lakta területen. A vita három órán át tartott, az önkormányzatok képviselői megállapították, hogy a hivatalos szerb személyiségek nyilatkozatai f enyegetést jelentenek a térség stabilitására és biztonságára. Megállapították, hogy a Presevói völgy militarizálásának minden formája veszélyt jelent a regionális biztonságra. A helyi albán vezetők egyúttal követelték a nemzetközi közösségtől, hogy legyen jelen a térségben, mert az jó hatással lenne a fejlődésre. vissza Elmaradt az elnöki beszéd Bukarestben Magyar Hírlap 2007.10.01. Traian Basescu román elnök még a felfüggesztése lejártakor rendezett nagygyűlésen ígérte m eg, hogy ezentúl háromhavonta kijön az utcára, és közvetlenül számol be az előző időszak eredményeiről. Szombaton délután lett volna az első ilyen alkalom, és az elnök engedélyt is kért az utcai megmozdulás szervezésére. A volt államfő, Emil
