Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-05
25 Gyászünnep a pártok felett? Új Magyar Szó 2007. október 5. Szerző: Szűcs László A látogatás kedvező alkalom lenne arra, hogy a párt első embere egyenlően viszonyuljon megmérettetésre készülő partnereihez. Ha jeles nap, még ha gyászos emlékű is, mint amilyen október 6a, nyomban rámozdul a politika. Elfogadtuk? Megszoktuk? Tudomásul vettük, vagy csupán egyszerűen belenőttünk ebbe a helyzetbe. Vajon mi lesz Aradon, latolgatjuk a kollégákkal, ki lesz jelen, ki marad távol, ki kivel együtt és külön? Ki tapsol, ki hurrog, ki beszél? S kinek, milyen üzenetet fogalmaz meg? Persze nincsenek illúzióink: itt már rég nem a múlt értékeléséről van szó, de hát a jelen keserű tolakodását számtalanszor megízlelhettük, pártszínektől függetle nül. Kétségtelen, hogy hírérték szempontjából a szombati megemlékezések közül a hagyományos aradi főhajtások mellett a nagyváradi mozzanatok pályáznak a legnagyobb eséllyel a hétfői címlapokra, méghozzá Orbán Viktor Bihar megyei vizitjének köszönhetően. A z ellenzéki pártvezér koszorúz is, majd beszédet mond az egy tollvonása miatt 1849ben, néhány nappal aradi sorstársai után mártírhalált halt Szacsvay Imre országgyűlési jegyző szobránál. Amúgy Szacsvayra az utóbbi években a nem létező nemzeti egység megt estesítőjeként is tekinthetünk: halálának évfordulóján, október 23án immár hagyománnyá vált, hogy a Magyar Országgyűlés jegyzői kara pártállástól függetlenül minden ősszel együtt emlékezik szobránál a jeles elődre, aki a Habsburgház trónfosztásáról szóló határozatot látta el kézjegyével, a szöveg egyik fogalmazójaként is. Arra aligha számíthatunk, hogy az Orbánbeszéd az egység szükségességét domborítja majd ki, annál inkább valószínű, hogy aktuálpolitikai üzeneteket fogalmaz meg. Tetszik, nem tetszik, e z (is) a dolga. Kérdés, hogy szavai milyen mértékben érintik majd a romániai magyar közélet konfliktusait, a választás szabadságának méltatása kerüle az előtérbe, netán aggódó figyelmeztetés az európai politikai képviselet elvesztésének veszélyeire. A lá togatás gyászünnepi apropóján túlmutató jellegéről mindenképpen árulkodik az a mozzanat, hogy a Fidesz elnökének programjáról a függetlenként induló EPképviselőjelölt református püspök kampányfőnöke tájékoztatta a sajtót. Talán érdemes lett volna formaila g is különválasztani a küszöbön álló, igazából már országosan dübörgő kampányt az évfordulós megemlékezésektől. Már csak azért is, hiszen maga Tőkés László figyelmeztetett arra, hogy október 6án nem kerülhet árnyék a gyászünnepre, „a tizenhárom aradi vért anú áldozata pártokon fölül áll”. Ezzel a kijelentéssel nem nehéz egyetérteni, kérdés, hogy ez csupán az ellenfelek számára megfogalmazott elvárás, vagy önmaga által is követendőnek tekintett gyakorlat. Talán ezt a szándékot fejezi ki, hogy Orbán azon a m egemlékezésen is jelen lesz – Nagysándor József vértanú tábornok emléktáblájánál koszorúzva – , ahol egy RMDSZes politikus, a város alpolgármestere, Biró Rozália mond beszédet. Nem mellékesen ő maga is jelöltként érdekelt a november 25i választáson, mondj uk így: befutó közeli helyet foglalva el a Szövetség listáján. Annak a szervezetnek a politikusaként, amelynek képviselői ma még Brüsszelben frakciótársak a fideszesekkel, egy európai pártcsalád tagjaiként. Ugye, milyen egyszerű ez? Tekintve, hogy a polit ikai szembenállás határon túli exportjában, a megosztottság kiterjesztésében az utóbbi jó fél évtizedben jelentős szerepet vállalt a Fidesz, e mostani látogatás igazán kedvező alkalom lenne arra, hogy a párt első embere egyenlő távolságot tartva viszonyulj on az egymás ellenében a megmérettetésre készülő erdélyi partnereihez, formai szövetségeseihez. Példával éppen a negyvennyolcasok szolgálnak, akik a közös ügy érdekében képesek voltak félretenni politikai és személyes ellenszenveiket. Természetesen ugyane z az elvárás igaz az Aradon tiszteletét tevő magyar kormánypolitikusra is. Persze a mai viszonyok között mi már kevéssel is beérjük: ha látványos összeborulásra, baráti parolákra nem is számíthatunk, legalább az indulatok ne kapjanak szerepet, legalább a j elen állapotainak formálói ne fokozzák e nap gyászos jellegét. Hiszen a felelősség erről is szól, nem csak a versenyről. vissza
