Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-05
10 A diplomácia vezetője szerint a magyarszlovák konfliktus csak a politikában van jelen, egyébként problémamentes az együttműködés a kultúra, a tudomány, vagy éppen a munkavállalás terén. A Benesdekrétumok mind a két országnak mást jelentenek: a szlovákok az államiságukat látják a rendeletekben, a magyarok a kitelepítéseket, a vagyonelkobzásokat. Magyarország nem kérdőjelezi meg a szlovák államiságot, de a Benesdekrétumok megerősítése a rendeletekben fogla lt kollektív bűnösség elve miatt érzékenyen érinti a magyarokat - húzta alá Göncz Kinga. A miniszter szerint az Európai Unióban általában kellene felülvizsgálni a kollektív bűnösségre vonatkozó döntéseket, törvényeket, lehet, hogy nem a Benesdekrétumo kat kellene önállóan vizsgálnia az európai közösségnek. A Benesdekrétumok miatt szintén érintett Németország más stratégiát követ, mint Magyarország eddig: a francianémet megbékélés mintájára azt hangsúlyozza, hogy a jövőbe kell tekinteni - húzta alá a külügyminiszter. Az MTI kérdésére a magyar diplomácia vezetője kiemelte: a szlovákmagyar megbékélési nyilatkozat tervezete nem a konfliktus megoldását segítette, hanem éppen ellenkezőleg, ezért talán egy másik szinten érdemes ezt a kérdést megközel íteni. Sólyom László felvidéki útjával és az azt kísérő szlovák reakcióval kapcsolatban Göncz Kinga elmondta: a pozsonyi külügyminisztériumba bekéretett magyar nagykövet a szerdai megbeszélésen hangsúlyozta, hogy a magyar köztársasági elnök beszédében semmi olyat nem mondott, amivel a szlovák belügyekbe avatkozott volna, egy újságírói kérdésre válaszolva ismételte meg korábbi álláspontját a Benesdekrétumokról megerősítéséről. A magyar államfő kedden egy civil szervezet meghívására járt a szlovákiai határvárosban, Révkomáromban. Elsőként a Ficokoalícióhoz tartozó szlovák nemzeti pártvezető (SNS) Ján Slota emelte fel szavát a látogatás ellen. Hozzá csatlakozott a szlovák államfő és kormányfő is. Ivan Gasparovic köztársasági elnök mondta azt, hogy szerinte az államfői látogatás nem tekinthető magánjellegűnek, a szomszédos ország belügyeibe való beavatkozásnak azonban annál inkább. A magyarszlovák viszony azután romlott meg, hogy a szlovák parlament két hete határozatban erősítette meg a I I. világháború után született Benesdekrétumokat. A határozatot a Magyar Koalíció Pártján kívül a szlovák törvényhozás összes frakciója támogatta. A szlovák döntés ellen a magyar köztársasági elnök, a kormányfő és a parlamenti pártok is tiltakoztak. A magyar európai parlamenti képviselők közös fellépést terveznek, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének magyarországi képviselői pedig a testület elé vitték az ügyet. A második világháború után született dekrétumok alapján az akkori Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették és kényszermunkára hurcolták el őket a kollektív bűnösség elve alapján. Ez az elv az Európai Unió számára deklaráltan elfogadhatatlan. vissza Tov ábbra sem tag a Smer az Európai Szocialisták Pártjában Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2007. október 4., csütörtök (MTI) - Nem változtatott a szlovák kormánykoalíciót irányító szociáldemokrata párt, a Robert Fico vezette IránySzociáld emokrácia (SmerSD) tagságának felfüggesztett státusán az Európai Szocialisták Pártjának (ESZP) vezetése - jelentette be csütörtökön Brüsszelben PoulNyrup Rasmussen, az ESZP elnöke. Fico miniszterelnök pártjának tagságát tavaly függesztették fel, mer t kormánykoalícióra lépett a szélsőséges, rasszista nézetektől sem mentes Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártjával (SNS). A csütörtöki "nem döntés" minden bizonnyal azt jelenti, hogy a következő hivatalos ESZPelnökségi ülésig, februárig az európai szövetség ne m veszi vissza soraiba a Smert. Az elnökségi ülés után nyilatkozva Rasmussen leszögezte, hogy az ESZP úgy látja: a szlovák kormány legtöbb döntése összhangban van a szociáldemokrata irányultságú pártok értékrendjével. Az európai pártcsoport egyértelmű en nyitva kívánja hagyni az ajtót a Smer előtt, de néhány kérdést a felfüggesztés visszavonásáig még tisztázni kell - tette hozzá. Az ESZP ezért két munkacsoportot hozott létre, egyet a pártcsoporton, egyet pedig az európai parlamenti frakción belül. A csoportok feladata, hogy konzultációkat folytassanak az érintettekkel, köztük a szlovákiai magyarság képviselőivel. Rasmussen emlékeztetett arra is, hogy az ESZP mindig is a zászlóvivő szerepét töltötte be kisebbségi ügyekben. Leszögezte, hogy rassz ista és idegengyűlölő kijelentéseket a pártcsoport nem tűrhet el. Emiatt az ESZP kénytelen foglalkozni Slota közléseivel - adta értésre, hangoztatva azt is, hogy az SNSnek a szlovákiai koalícióból való távozása nem feltétele a párttagság visszanyerésének.
