Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-01
13 Albánia az EU felé tart Az MTI azon kérdésére, hogy a jövőben egyesülhete a főként albánok lakta tartomány Albániával , a házelnök elmondta: Albánia azon dolgozik, hogy az európai közösség tagjává váljon, és függetlenedése után Koszovó is ezen az úton indul majd el. A két albán közösség "Brüsszelben fog egyesülni" - tette hozzá. Oliver Dulic szerb házelnök szerint a 200300 éve tartó folyamat vége felé közeledik, a koszovói kérdés hamarosan megoldódik. A politikus reményét fejezte ki, hogy a rendezés a szerbek és a koszovói albánok megállapodása alapján születik majd meg. A régió stabilizációja a lényeg Bármilyen olyan megoldás, amely akármelyik fél érdekeit sérti tovább destabilizálhatja a régiót, így nagyon keskeny az a sáv, ahol kompromisszum születhet. Destabilizáló tényező lehet, ha egyegy ország egyoldalúan függetlenként ismeri el Koszovót - mondta Oliver Dulic az MTI azon kérdésére, hogy a koszovói rendezést kísérhetie erőszakhullám. A szerb politikus hangsúlyozta: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a rendezés megőrizze a régió stabilitását és a lehető legszélesebb jogokat biztosítsa a kisebbségek szám ára. Bojan Kostres, a vajdasági parlament elnöke is úgy látja, hogy bármilyen gyors és meggondolatlan lépés erőszakhoz vezethet a térségben. Ennek megelőzésében Belgrádnak, Pristinának és a nemzetközi közösségnek is szerepe van - fűzte hozzá. Veszélyben a vajdasági autonómia? Az MTI azon kérdésére, hogy hogyan befolyásolhatja a déli tartomány rendezése az északi autonóm terület életét, a politikus elmondta: ha a koszovói rendezés után a szerbek elmenekülnek a tartományból, akkor valószínűleg nem a Vajdas ágban próbálnak meg letelepedni. Az esetleges menekülthullámnál így sokkal veszélyesebb a Vajdaságra nézve, hogy egyes szélsőségesek arról beszélnek, hogy meg kellene vonni az autonómiát Vajdaságtól, ha Koszovó függetlenné válik - húzta alá. Szili Katalin , az Országgyűlés elnöke a távirati iroda azon kérdésére, hogy hogyan befolyásolhatja a koszovói rendezés a régióban élő kisebbségek életét, elmondta: csak olyan megoldás születhet, amely a későbbiekben példaértékű lehet. A koszovói rendezés egyfajta prece denst is teremt, nem hiába figyelik árgus szemekkel a folyamatot a világban, például Indonéziában is - hangsúlyozta a politikus. Szili Katalin épp ezért nem tekinti csak európai ügynek a rendezést, hiszen szerinte az egész világot érdekli a kérdés megoldá sa. A magyar házelnök hangsúlyozta: csak olyan döntés születhet, amely megőrzi a térség stabilitását és biztosítja a kisebbségek jogait. Ez a rendezés csak olyan közösségi döntésen alapulhat, amelyet minden fél elfogad - tette hozzá. Most is tárgyal a trojka Az Európai Uniót, Oroszországot és az Egyesült Államokat tömörítő trojka tárgyalássorozata júliusban kezdődött Koszovó jövőjéről, a megbeszélések december 10én fejeződnek be. Koszovó jelenlegi státusát az ENSZ BT 1244. számú határozata szabályozza, amel y kimondja: a koszovói rendezés során tekintetbe kell venni Jugoszlávia (jogutódként Szerbia), valamint a térség többi országának szuverenitását és területi épségét. Másfelől a dokumentum tényleges autonómiát irányoz elő a tartomány számára Jugoszlávián (S zerbián) belül. Vagyis a terület - habár Szerbia nemzetközi határain belül marad - nem kormányozható többé Belgrádból.
