Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-28
23 és áron – a másik oldal pedig valaha jól kormányzott ugyan, de nem képes választást nyerni. A politikai elitnek újból k i kell érdemelnie a társadalom bizalmát. Ehhez kell a közös jövőkép és nemzetstratégia, amely híd lehet a két oldal, valamint a politika és a társadalom között. – Ki tudja megépíteni? – A szellem, a kultúra hiteles és nyitott embereinek, a civil közössége k, szakmai műhelyek józan, jó szándékú képviselőinek, az üzleti élet kiválóságainak, a nemzet jövőjéért felelősséget vállaló, önzetlen patriótáknak kellene elkezdeniük a hídverést. Hiszek abban, hogy találunk társakat mindkét politikai oldalon, mert nagyon mély a válság, nem tehetünk mást, mint hogy összefogunk. A nemzetstratégiai műhely közös gondolkodással, elemzésekkel, nyilvános vitákkal, konferenciákkal, kiadványokkal kívánja ezt elősegíteni. – Orbán Viktor és Navracsics Tibor is megerősítette, hogy a z év végéig elkészítik és közzéteszik a Fidesz új programját. A kormányciklusokon átívelő nemzetstratégiát mikor ismerheti meg a nyilvánosság? – A munka első eredményei, reményeim szerint, az év végére megjelenhetnek a Fidesz programjában. A nemzetstratégi ai fordulat kulcsa ma a gazdaságban van. A globális versenyképesség, a gyors gazdasági növekedés, a magyar euró, az uniós fejlettségi szinthez való érezhető felzárkózás feltételeit szükséges konszenzussal megteremteni, és remélem, ebben mindenki egyetért, világnézettől és politikai rokonszenvtől függetlenül. vissza Faggyas Sándor A magyarszlovák viszony mérgezői Magyar Hírlap 2007.09.28. Szeptember közepén a jó szándékú emberek még csak azon értetlenkedtek, miért söprik le az asztaltól a szlovák politikusok magyar polgártársaik javaslatát, hogy a történelmi megbékélés érdekében a magyar és a szlovák törvényhozás kölcsönösen kövesse meg a másik országot a régi sérelmek ügyében. Amikor Fico miniszterelnök "arcátlan pimaszs ágnak" nevezte a felvetést, bennem a felháborodás sajnálkozással párosult, hogy északi szomszédjainknál mennyire nem ismerik, vagy mennyire hamisan állítják be a két nép kapcsolatának történetét. Ami azután szinte sokkolta a magyar politikai közvéleményt, az a szlovák Nemzeti Tanács (a parlament) szinte egyhangú határozata a második világháborús rendezést szolgáló dokumentumok érinthetetlenségéről. Ezt nem enyhíti a preambulum álságos kitétele, "a jó szomszédi kapcsolatok fejlődését kívánva a Magyar Köztárs asággal", hiszen senki sem hihette, hogy ez a határozat magyar részről nem fog éles tiltakozásokat kiváltani. Elmaradt kiegyezések Vajon a szlovák közvélemény miért nem hajlandó szembenézni azzal, hogy a "dokumentumok" milyen embertelen intézkedésekkel s újtották 1945 és 1948 között az ország területén élő magyarokat? Szarka László, a Szlovákiában született (és általában ott is megbecsült) magyar történész, kisebbségi szakértő 1991ben a magyar – szlovák viszonyt az "elmaradt kiegyezések" történeteként jell emezte. Igaza van, 1848ban, 1861ben és 1868ban a magyarok, 1919ben, 1945ben, 1990ben, 1993ban és most a szlovákok mulasztották el a jó alkalmat, hogy a több mint ezer éve egymás mellett élő, hasonló történelmi megpróbáltatásoknak kitett két nép túll épjen az egymással szemben táplált múltbeli sérelmeken. Népeink történelme szorosan összefonódik, de 1919 óta Szlovákiában kialakult és fokozatosan uralkodóvá vált egy torz, a valóságot eltagadó vagy meghamisító történelemszemlélet, amely a magyarokat a s zlovák nép örökös ellenségeként ábrázolja. Mérgezik a légkört Létezik olyan vélemény, hogy a politikából száműzni kell a történelmi kérdéseket, foglalkozzanak azokkal kizárólag a történészek. Ha NyugatEurópában élnénk, ezzel egyet is lehetne érteni, de Kelet- és KözépEurópára sajnos ma is jellemző a történelmi sérelmek állandó emlegetése, párosulva a múlt elfogult, gyakran hamis ismeretével, és ez tartósítja a népek közötti ellentéteket. A történelemhamisítások félrevezetik a hiszékeny és a
