Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-28
18 nemzetiségét és hirtelen szlováknak vallotta magát A Reszlovakizációs Bizottság tagjai óriási propagandát fejtettek ki az akció sikere érdekében, azzal félemlítették meg a kiszemelt személyeket, ha nem adják fel a nemzetiségüket, a kkor kitelepítik őket, s elkobozzák a vagyonukat. Megbízható adatok szerint 326 ezren adták be a derekukat. Jellemző esetet idéz Vadkerty Katalin: a csallóközi Bősön a reszlovakizációs végzéseket átvevő személyek közül senki sem tudott szlovákul, igy végül elmaradt a “hálás helyi lakosok” köszönetnyilvánítása, mert magyarul tilos volt megszólalni. A második világháború, továbbá a további három évig tartó meghurcoltatások egyik következménye, hogy 1950ben mindössze 376 733 személy vallotta magát magyar nem zetiségűnek, mig 1921ben még 744 621en. A családi drámákat, a máig ott lappangó lelki traumákat egyetlen adat sem tudja érzékeltetni. Mégis igaza van Karel Kaplan cseh történésznek, aki a meghurcoltatásokat bagatellizálni igyekvő prágai és pozsonyi koll égáinak hangsúlyozta: a deportálás, a kitelepítés és a reszlovakizálás kegyetlen, ám végül is eredménytelen kísérlet volt a szlovákiai magyarság eltüntetésére. vissza Szlovák értelmiségiek tiltakoznak Andrej Hlinka ellen Né pszabadság • Szilvássy József • 2007. szeptember 27. Egy nap alatt több mint száz neves szlovák értelmiségi írta alá azt a petíciót, amely felszólítja a pozsonyi parlamantet: nem fogadja el Andrej Hlinkának a szlovák államiság megteremtésében szerzett érdemeit dícsérő törvénytervezetet, amely a nemzet atyja megnevezéssel illetné a múlt század első évtizedeiben tevékenykedő római katolikus papot és politikust. – A jogszabály történelmi tévedéseket, olykor hamisításokat tartalmaz, ezért az állami propaga nda minden jegyét magán viseli. Minden demokratikus társadalom számára elfogadhatatlan és veszélyes, ha az állam a történelmi tényekkel ellentétes, saját és durván szelektív történelemértelmezését igyekszik törvénybe foglalni. Meggyőződésünk, hogy Andrej H linka sem értékrendjével sem pedig emberi magatartásával sem volt olyan államférfi, aki képes lenne nemzeti egységet teremteni. A jobboldali diktatúrákat csodáló magatartása, valamint a szociáldemokrata, továbbá a liberális és a kereszténydemokrata értékek et sértő magatartása miatt nem lehet olyan személyiség, akiknek a hagyatékát az állam egységesen magáénak vallhatja – érvelnek a petíció kezdeményezői. Akik felhívták Ivan Gašparovič szlovák államfőt, hogy ha a parlament mégis elfogadná a jogszabályt, akk or ne írja alá, mert megosztaná azokat a polgárokat, akiknek az élén áll. A petíciót többek között Miroslav Kus – politológus, Katarína Závacká történész, Peter Weiss baloldali politikus, Eduard Chmelár egyetemi tanár és Stefan Markus, Szlovákia volt budap esti nagykövete írta alá. Ivan Kamenec – aki szintén az aláírók között van -- az elmúlt század egyik legjobb szlovák szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy Andrej Hlinka már életében megosztotta a szlovákokat, s ez ma sincs másként. – Az evangélikus vallásúakat például „a nemzet fekélyének” nevezte. Az első szlovák állam létrejötte pedig egyáltalán nem az ő érdeme, mert ez a tiszavirágéletű alakulat 1939 márciusában Hitler akaratából született meg – mutatott rá. Eduard Chmelár a TA 3 hírtelevízióban úgy vélekedett, hogy a törvénytervezetet benyújtó, Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) számára csupán egy lépcsőfok ez a kezdeményezés, mert végső céljuk Jozef Tiso háborús bűnös rehabilitása. Marián Lesko ismert szlovák publikus szerint Szlováki a belpolitikai életét egyre inkább az SNS tematizálja, ezért veszélybe kerülhet az ország eddigi demokratikus értékrendje, mert hovatovább Szlovákia jellegéért és értékrendjéért zajlik a küzdelem. A kezdeményezéshez már csatlakozott a szlovákiai antifasis zták szövetsége és az Emberek a fajgyűlölet ellen civil szerveződés. Andrej Hlinka rózsahegyi (Ruzomberok) katolikus pap volt, a huszadik századi szlovák autonomista mozgalom vezéralakja, a Szlovák Néppárt alapító elnöke. Politikai nézeteiért és törekvése i miatt először a történelmi Magyarországban, majd Csehszlovákiában is bebörtönözték. Egy ideig Hitlert is csodálta, s nem ítélte el a fajgyűlölő megnyilvánulásokat sem. A múlt század harmincas éveinek második felében nevével több szlovák fasiszta, többek között Jozef Tiso is – a későbbi államfő, akit háborús bűnei miatt 1946ban kivégeztek – visszaélt. Megalakították a Néppárt félkatonai fegyveres szervezetét, a Hlinka Gárdát, amely a zsidók deportálásában, a magyarok és a csehek üldözésében töltött be dic stelen szerepet.
