Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-28
10 Schulz az ülésen a 2009es európai parlamenti választási kampányról beszélt. Szerinte törekedni kell arra, hogy a kampányban a nemzeti témák mellett európai politi kai témák is hangsúlyosan szerepeljenek. Európa történelmi kihívások előtt áll, a globalizálódó világban pedig az állampolgárok joggal igénylik az állam és az Európai Unió védelmét. Ehhez szerinte az európai szocialisták nyújtják a legjobb megoldásokat. Ol yan üzeneteket kell találniuk - hangsúlyozta , amelyek mind a 27 tagállamban érvényesek. A szocialista frakció négy témát tervez hangsúlyozni a választási kampányban: az európai minimálbér bevezetését, a globális tőkemozgások káros hatásainak csökken tésére szolgáló nemzetközi szabályozó mechanizmusok kialakítását, a káros adóverseny kiküszöbölését és az európai szociális rendszerek jövőjéről folytatott vitát. Az ülésen részt vevők javasolták, hogy az európai szocialista frakció lépjen fel a teljes európai munkaerőpiaci nyitás érdekében, és az európai kohéziós politika reformja kapcsán követelje a nyugatiaknál szegényebb új tagállami régiók kiemelt támogatását. vissza Szlovák akadémikus: elképzelhetetlen a szlovák me gbánás Budapest, 2007. szeptember 27., csütörtök (MTI) - Elképzelhetetlen, hogy a szlovák társadalom jelenleg megbánást tanúsítson a magyarok iránt a hatvan évvel ezelőtt történtek miatt, a szlovákok még nem készek másként értelmezni a történelmet - mo ndta Stefan Sutaj, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének vezetője csütörtökön Budapesten. A történész a Magyar Sors Csehszlovákiában című nemzetközi konferencián azt mondta: a szlovák társadalom azért nem kész másként értelmezni a hatvan évvel ezelőtt Csehszlovákiában történteket, mert csak a legutóbb megjelent tankönyvek írnak arról, hogy a magyarokkal szemben erőszakos események történtek. Ha az emberek tájékozottabbak lesznek a történelemről, az a politikusok megnyilatkozásait is módosíthatja - fűzte hozzá. Amíg a történelemmel politikusok és nem történészek foglalkoznak, addig a megértés akadályba ütközik - mondta a szakértő. Ugyanakkor a XX. század közepén történteket másként értékelik a történészek is: például a bécs i döntés utáni területátrendezést a szlovák történészek elcsatolásként, a magyarok a területek visszatéréseként nevezik - hangsúlyozta Stefan Sutaj. A történész az előadás után nyilatkozva a Benesdekrétumok szlovák megerősítéséről azt mondta: a szlová k társadalom és politika - hasonlóan a magyarhoz - nem felkészült még az ilyen lépésekre. Az MTI kérdésére a szakember hangsúlyozta: ma már nem léteznek a Benesdekrétumok, a jelenlegi szlovák jogrendben semmi nincs az akkori rendeletekből. A hatályos állampolgárságról szóló törvény nem is hivatkozik a dekrétumokra - tette hozzá. Az elmúlt években végzett, Benesdekrétumokkal kapcsolatos szociológiai felmérés azt mutatatta, hogy a szlovák megkérdezettek jelentős része úgy gondolja: nem kell bocsána tot kérnie Szlovákiának a magyaroktól a dekrétumok miatt, a magyaroknak viszont bűnbánónak kellene lenniük a bécsi döntés miatti területmódosítások miatt. A magyar megkérdezettek pedig azt hangsúlyozták, hogy szlovákoknak bocsánatot kellene kérniük a Benesdekrétumok miatt, a bécsi döntés pedig nem jelent semmit - tette hozzá a távirati iroda további kérdésére. Helená Nosková, a Cseh Tudományos Akadémia munkatársa az MTI kérdésére a konferencián hangsúlyozta: a Benesdekrétumokat az akkori kor történelm i viszonyait figyelembe véve kell értékelni, napjainkban ezek nem elfogadhatóak. A szakértő szerint előbbutóbb valakinek bocsánatot kell kérnie a határozatok miatt, ez igaz a magyarszlovák és a csehnémet viszonyra is - tette hozzá. A konferencián Izsák Lajos, az ELTE Történeti Intézetének igazgatója elmondta az 1947 áprilisá ban kezdődött, három hónapon át tartó lakosságcsere alatt 73 ezer szlovák hagyta el Magyarországot, és Szlovákiából mintegy 90 ezer magyart űztek el, de a megtorlások elől már korábban is több tízezer magyar menekült el szülőföldjéről. A második világhábor ú után ugyanis több mint húszezer magyart őriztek internáló táborokban Csehszlovákiában, nem voltak ritkák az egyéni és a tömeges kivégzések sem - tette hozzá. A szlovák parlament egy hete határozatban szentesítette a felvidéki magyarok és a németek II . világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benesdekrétumok érinthetetlenségét. A kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványa nyomán immár törvény által védett dekrétumok alapján az akkori Csehs zlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették, csehországi kényszermunkára hurcolták el őket, s történt mindez a kollektív bűnösség elve alapján, amely elv az Európai Unió számára deklaráltan elfogadhatatlan. Slo ta pártja a szlovák parlamenti pártok erőteljes támogatásával, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) törekvéseinek ellenében érte el a dekrétumok érinthetetlenségének törvényesített védelmét.
