Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-26
35 zavarában kezdi az asztalt csapkodni, de a kamerák előtt mérsékeli magát, és orrát törülvén kimondja a nagy igazságot: az úgynevezett magyar nyelvet a faluban nem beszéli senki (kép és hang a szerkesztőnél). Szerinte az úgynevezett csángóknak, ak ik saját bevallásuk szerint románok, sokkal jobban jönne az olyan idegen nyelv tanulása, mint az olasz vagy a spanyol. Vasile Dumitru polgármester a kedvünkért rögtönzött sajtóértekezleten azt is elárulta nekünk, hogy semmi baja a magyarországiakkal, de a gajdáriak sem akarnak közösködni velük, pedig azok le is fizették őket. A lefizetésről hamar kiderült, hogy az Iskola Alapítvány által elérhető ösztöndíjról van szó, de amikor ez is kiderült, a polgármester kijelentette, hogy őt tulajdonképpen nem érdekli ez az ügy. Rendkívül sokatmondó tekintettel nézett ki az ablakon, amikor az Erdélyi Napló azon kérdésére kellett volna válaszolnia, hogy az ilyen önmaguktól értendő események hangsúlyozására miért volt szükség két egyenruhás rendőr jelenlétére az évnyitó ünnepségen. Hatásszünet után Vasile elmondta: a belügyminisztérium megelőzési programjának szerves része a megelőzés. Ezt követően Hasek klasszikus művét ajánlottuk figyelmébe, és akárcsak Svejk a derék katona, sietve ajánlottuk magunkat is, abban kérve a segítségét, hogy megtalálhassuk az iskolaigazgatót. De nem voltunk elég gyorsak, mert a mai mobiltelefonos világban az iskolaigazgatót időben riasztották ahhoz, hogy egész Bákó megyében ne találhassuk meg. Szemtanúk vannak rá, hogy a következő helyeken próbáltunk a nyomára bukkanni: a saját irodájában, az útkereszteződésnél, a rendőrség előtt, és Onyesten, a kettős számú ipari gimnázium dísztermében. A széllel szemben Nem, és nem lehet. De ha kell, a jövő héten még egyszer megpróbáljuk. vissza „Alapozás”vita a szülőföldre Új Magyar Szó 2007. szeptember 26. A határon túli magyarok és az anyaország közötti bizalom megrendüléséről, az alap támogatási rendszeréről vitáztak tegnap a Szülőföld Alap 2005 – 2006. évi tevékenység éről szóló beszámoló kapcsán a Magyar Országgyűlésben. „Olyan valódi támogatásokra nyílt lehetőség a határon túli magyarság számára, mely az anyagi és szellemi gyarapodást, a nyelv és a kultúra megőrzését, az anyaországgal való kapcsolatok ápolását segít ette” – emelte ki a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) nevében felszólaló Geberle Erzsébet, aki figyelmeztetett: a Szülőföld Alapról szóló törvényt többek között a szomszédos országokban élő magyarság szülőföldjén való boldogulása érdekében alkotta meg. A politikus hangsúlyozta: kampányolni kell annak érdekében, hogy az emberek a személyi jövedelemadójuk egy százalékát az alapnak adják. Kitért arra, hogy az alap mindenki számára átlátható módon nyújtott támogatást. Mint elhangzott, az alap 2007ben több mint kétmilliárd forintból gazdálkodhat. „A valódi tettek és valódi támogatások többet érnek a nemzeti melldöngetésnél” – jelentette ki Geberle. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) képviselője, Szászfalvi László hangsúlyozta: a parlamentben hosszú éveken keresztül konszenzus volt a határon túli magyar közösségek segítése érdekében. Hozzátette: a kettős népszavazás után ez a konszenzus megrendült, megrendült a bizalom az anyaország és a határon túli magyar közösségek között. Az ellenzéki képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy megszűnt a Máért, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány és „általában jelentősen csökkennek a források a határon túli magyar közösségek támogatására”. A KDNP azt hiányolja, hogy – mint Szászfalvi László fogalmazo tt – az alap nem egy kormányzati aktuálpolitikától független nemzetstratégiai alapként működik. Csapody Miklós (MDF) azt mondta: olyan személyek testesítik meg a kormány határon túli politikáját, „akiknek a tevékenysége rosszul cseng”. Rámutatott arra, ho gy minden magyar kormánynak alkotmányos kötelezettsége a
