Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-25
41 cikkelye előírja a titkos szavazást. A házszabály szerint a beny újtástól számított öt napon belül a dokumentumot ismertetni kell a két ház plénumával. A két ház honlapján található adatok szerint a felső- és alsóházi mandátumok száma 137, illetve 326. Így a bizalmatlansági indítvány benyújtásához 116 támogató aláírás szükséges, az elfogadásához pedig 232 voks kell. Ha a két ház együttes ülésén többséget kap a javaslat, megbukik a PNL – RMDSZkormány. A PSD kormánydöntő szándékát az eddigi megnyilatkozások szerint a Demokrata Párt (PD) és a Liberális Demokrata Párt (PLD) támogatja. E három erő 249 szenátorral és képviselővel rendelkezik, ez elegendő lenne a kabinet megbuktatásához. Az indítvány elfogadásához a voksolók felének plusz egy főnek (azaz a 463 honatyából legalább 232nek) kellene igennel szavaznia. vissza Törvényellenes a nyílt szavazás Új Magyar Szó 2007. szeptember 25. Szerző: Simon Judit Nincs apelláta – nyilatkozta az ÚMSZnek a szenátus jogi bizottságának elnöke annak kapcsán, hogy a pártok vezetői bejelentették: elérik, ho gy törvényhozóik nyilvánossá tegyék opciójukat a bizalmatlansági indítványról tartandó titkos szavazáson. EcksteinKovács Péter szenátor – nem lát „egyszerű” megoldást „Jogi abszurdum névszerinti szavazást kérni, amikor titkos szavazást ír elő a törvény” – nyilatkozta lapunknak EcksteinKovács Péter szenátor. A felsőház jogi bizottságának elnökét annak kapcsán kérdeztük, hogy Bogdan Olteanu képviselőházi elnök tegnap ismét kijelentette: megismételteti a szavazást, ha valamelyik csoport vagy képviselő nem titkosan szavaz a szociáldemokraták bizalmatlansági indítványa kapcsán. EcksteinKovács Péter csodálkozik azon, hogy egyáltalán felvetődött, ne titkos szavazás legyen. A jogásszenátor lapunknak elmondta, a golyókkal történő voksolás titkos szavazás, de a gyakorlat valóban azt mutatja, hogy egyes pártok rákényszerítik a képviselőiket: mutassák meg, melyik golyót melyik urnába helyezik, és ezzel mintegy feloldják a szavazat titkosságát. Eckstein szerint nem állja meg a helyét a hivatkozás, hogy az államfő fe lfüggesztését is hasonlóan „félig nyílt” vokssal szavazták meg a törvényhozók. „A két helyzet nyilvánvalóan eltér egymástól. A bizalmatlansági indítvány a kormány eltávolítását eredményezheti, és nagyon fontos szabályozás alá esik, amely a titkos szavazás t írja elő. Két lehetőség van: vagy az alkotmány vagy törvény szabályozza a szavazási módot. Amennyiben a szavazási mód nincs meghatározva, akkor a parlament többségi szavazással dönt, milyen módszert alkalmaz. Ebben az esetben azonban a törvény előírja a titkos szavazást, és ezen nem lehet változtatni. Az államfő felfüggesztése esetében nincs ilyen szabályozás” – mondta a szenátor. Bogdan Olteanu „fenyegetőzése” kapcsán a jogi bizottság elnöke rámutatott: ez csak riogatás, hiszen bevett szokás a golyók fe lmutatása, és nem csak a román törvényhozásban történik így. „Ezt csak úgy lehetne megakadályozni, ha fülkék lennének, ahová egyenként bemennek a képviselők. Azonban a golyós szavazás esetében nem alkalmazható” – mondta Eckstein, hozzátéve, hogy a szavazás megismételtetése sem „olyan egyszerű”. A szabályzat szerint a frakcióvezetők megkérdőjelezhetik a szavazás törvényességét. Ez után vitát kell nyitni a kérdésről, majd a két ház plénuma dönt az esetleges újraszavazásról. Az ülést levezető elnöknek a szavaz at megismétlését illetően nincs hatásköre – mondta a szenátor. A PSD tegnap benyújtotta bizalmatlansági indítványát, ám a pártok vezetői már előzőleg leszögezték, hogy ellenőrizni fogják törvényhozóik szavazatát. Emil Boc demokrata párti elnök bejelentett e: pártja kérni fogja a név szerinti szavazást a bizalmatlansági indítványról. Ugyanis szerinte csak így derül ki, kik támogatják és kik ellenzik a kormány menesztését. Boc megváltoztatná a bizalmatlansági indítványra vonatkozó szabályozást, és kéri, hogy a törvényhozók nevük hallatára igennel vagy nemmel válaszoljanak. A PD elnöke arra hivatkozott, hogy az államfő felfüggesztését sem titkos szavazáson döntötték el, valamint arra, hogy Olaszországban is nyílt vokssal határoznak a kormány elfogadásáról vagy menesztéséről. A liberális-
