Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-25
38 – „a sajtószab adság biztosítása, a pártsajtó visszaszorítása”, – „a státusirodák depolitizálása és közszolgálatiságának garantálása”. A munkacsoportok közötti egyeztetés harmadik fordulójának végén derült ki egyértelműen, hogy az RMDSZ tárgyalói olyan szándéknyilatkoza t elfogadását szeretnék, amely rögzíti ugyan az együttműködést a közösen prioritásnak tekintett célok elérése érdekében, de konkrét határidőket és felelősségeket megállapító cselekvési tervet nem kívánnak ebbe belefoglalni. Az is világossá vált, hogy nincs hajlandóság a politikai rendszer „kemény részeit” érintő kérdésekről érdemben tárgyalni, úgy mint: – a pluralizmus érvényesítésének konkrét formái, – a közös döntések kialakításának és betartásának mechanizmusai, – a választási együttműködés módozatainak konkretizálása, – a támogatási rendszer reformja, a támogatások elosztásának depolitizálása – a státusirodák közszolgálativá tétele, – a képviselet eddigi monopóliumából származó közösségi vagyon közös használata. Ekkor Tőkés László tárgyalócsapata egy ga ranciákat és határidőket rögzítő konkrét cselekvési tervet terjesztett elő, mely a megállapodáshoz mellékletként csatolandó, annak szerves részeként, továbbá pontosította álláspontját a három függőben maradt, a reform stratégiai magját jelentő – a választá si együttműködésre, a támogatáspolitikára és a közösségi vagyonhasználatra, illetve az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) szerkezetére, hatáskörére és működésére vonatkozó – kérdésben. Mindezekből a munkacsoportok közötti negyedik – utolsó – egyeztetés en csak az EMEF szerkezetében és hatáskörében született közös nevező, a többi kérdésben – beleértve a megegyezés betartásának garanciáját jelentő, a konkrét vállalásokat és határidőket rögzítő cselekvési tervet is – nem sikerült megegyezni. Minden bizonnya l ezek túlmutattak az RMDSZvezetők kényszer szülte reformálási hajlandóságán, legalábbis a tárgyalók nem rendelkeztek megegyezési mandátummal. Az RMDSZcsúcsvezetőség konkrét ajánlatát, miszerint a nemzeti összefogás – RMDSZtulipán alatt induló – jelölt listáját Markó Béla és Tőkés László közösen vezesse, erre vonatkozó mandátum hiányában a Tőkéscsapat nem tudta elfogadni. Ezért mindezen függőben maradt kérdések tisztázása az elnökök közötti csúcstalálkozóra maradt. A szeptember 6i csúcstalálkozót megl ehetősen ideges üzenetváltások előzték meg, miután kiderült, hogy a Tőkés Lászlót kísérő küldöttségbe belekerült a tárgyalásoktól mindeddig magát távol tartó, azok szükségességét több ízben nyíltan megkérdőjelező Magyar Polgári Szövetség elnöke, aki az RMD SZ számára régóta persona non grata. Később kiderült, hogy Szász Jenő jelenlétét könnyebb volt lenyelni, és egyszerű barátságtalan gesztusként elkönyvelni, mint elfogadni a cselekvési tervet, amelynek csak egy igen megszelídített változatával érkezett Mark ó Béla a tárgyalássorozat mindent eldöntő utolsó menetére. A két – nyilvánosságot látott – dokumentum összevetéséből kiderül, hogy jelenleg a politikai reform milyen mélységeibe hajlandó alámerülni az RMDSZ csúcsvezetése. Egyrészt a határidők megváltoztat ása azt jelzi, hogy a számonkérhetőséget az EPválasztások időpontjától minél távolabbra szerették volna kitolni, másrészt – és ez a fontosabb – az RMDSZ által felvállalt dokumentumból hiányoznak a rendszerváltozás feltételeit megteremtő és azt visszafordí thatatlanná tevő konkrét lépések, úgy mint: – a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezethez hivatalosan iktatott, a kulturális autonómia közjogi feltételeit érősítő módosító indítványok egyértelmű felvállalása, – konkrét szövetségi állásfoglalás elfo gadása a Székelyföld sajátos jogállására vonatkozó népszavazás kiírásáról, – a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvény parlament elé terjesztése – közös brüsszeli lobbiút az autonómiáért és a magyar egyetemért Markó és Tőkés részvételével, – k ormányhatározat kezdeményezésének felvállalása a BBTE és a MOGYE magyar tanszékeinek létrehozásáról, – konkrét garancia az egyházaknak nyújtandó támogatások depolitizálására, – a választási törvények diszkriminatív előírásaira vonatkozó módosítások felváll alása, – a de jure egységes, de facto közös választási párt – Erdélyi Magyar Koalíció Pártja – létrehozása a parlamenti választásokon való közös indulás céljából,
