Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-24
8 Az A38 Hajón CrossBorder Jam címmel október 11én kétnapos program kezdődik a külhoni magyar dzsessz bemutatására. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban szeptember 28tól három napon át határon túli magyar alkotók mun káit vetítik. A nyitó díszelőadáson a Ha nem volna szerelem című vajdasági játékfilm látható. Vicsek Károly rendezése egy, a NATObombázások elől menekülő magyar családról szól. Az Ernst Múzeumban október 10től GPS - Ismeretlen szcéna címmel látható k ortárs képzőművészeti tárlat, amely három határon túli régió (Vajdaság, Felvidék, Erdély) alkotóinak munkáiból mutat be válogatást. "A kiállítást többek között olyan közös keletközépeurópai történelmi tapasztalatok hívták életre, mint Pista bácsié, a ki egykoron az OsztrákMagyar Monarchiában született, később csehszlovák állampolgár lett, majd ismét a királyi Magyarországhoz csatolták, néhány évtizedig a Csehszlovák Szövetségi Köztársaságban élt, aztán egyszerre Szlovákiában találta magát - mindezt úg y, hogy időközben ki sem mozdult szülőfalujából" - érzékeltették a bemutató sajátosságát a szervezők. A fesztivál keretében Szegeden szeptember 27én Bortnyik György munkáiból nyílik kiállítás Változó helyek árnyai - fotó és dokumentum címmel. A progra mban szerepel filmvetítés, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Liliomfi című előadása, valamint a Snaps Vocal Band és a Zakusca Együttes koncertje. Gyulán október 3án a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata vendégszerepe l és a Slang koncertezik. vissza A Szlovákiába települt magyarországi szlovákok a Benesdekrétumok érinthetetlensége mellett foglalnak állást Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2007. szeptember 23., vas árnap (MTI) - A Benesdekrétumokat ú jraszentesítő szlovák parlamenti határozat mellett foglaltak állást a hatvan évvel ezelőtti lakosságcsere keretében Szlovákiába települt magyarországi szlovákok, akik a Matica Slovenská szervezésében az egyik mátyusföldi faluban, a Vágsellyéhez közeli Pere den gyűltek össze a hét végén, és "a szlovák állami szervek fölérendeltségét megerősítő intézkedéseket" követeltek. A szombati rendezvény résztvevői "a jogállamiság intézményes mechanizmusának felélesztését szolgáló rendelkezések" elfogadására kérték a szlovák parlament pártjait. Szerintük ezekre különösképpen ott van szükség, "ahol az önkormányzatok elutasítják a Szlovák Köztársaság állami jelképeinek használatát és megszegik az államnyelvről szóló törvényt". Ivan Gasparovic államfőt arra kérik: mérlegelje, vajon nem kellenee DélSzlovákia vegyesen lakott területein megnyitni az államfő hivatalának kihelyezett irodáját. Elemzők szerint ezzel egyfajta "nyelvi rendőrőrs" gondolatát fogalmazták meg, olyanét, amely vélhetően a rossz emlékű "nyelvrend őrséget" lenne hivatott pótolni. A résztvevők a Magyar Koalíció Pártját (MKP) felszólították: "Hagyjon fel a nemzetiségelvű konfrontációs politikájával". Elismerően szóltak viszont a szlovák ellenzékiés kormánypártok egységes, "a Benesdekrétumok rev ízióját elutasító és a trianoni békeszerződést megkérdőjelező magyar törekvésekkel szembehelyezkedő" kiállásáról. A faluban mintegy ezer, úgynevezett repatriáns szlovák ember gyűlt össze, hogy megemlékezzenek a hatvan évvel ezelőtt hazatérésük évfordul ójáról. A szervezők nyilvánvalóan egyfajta válaszrendezvénynek szánták az eseményt azokra a magyar rendezvényekre, amilyen például a "Hazahív a harangszó" nevű eseménysorozat, melynek keretében a lakosságcsere által sújtott felvidéki magyar falvak egyegy emlékező eseményre hazaszólítják a hatvan éve Magyarországon élő rokonaikat, az egykori falubelieket, rokonokat. Pered lakosságának több mint nyolcvan százaléka ma is magyar nemzetiségű, a szlovák nemzetiségűek döntő része a lakosságcsere keretében ker ült a faluba, amely Csehszlovákiában az első magyar mezőgazdasági szakiskola alapítójáról, a német anyanyelvű, de Szlovákiában szlováknak minősülő Tessedik Sámuelről (Samuel Tesedík) kapta jelenlegi hivatalos szlovák nevét, a Tesedikovót. A település szere tné kieszközölni, hogy ismét Pered legyen a hivatalos neve. Az egykori Csehszlovákiában számos magyar települést egyik napról a másikra szlovák történelmi személyiségekről neveztek el, betiltva az eredeti helységnevek használatát. A szlovák repatriánso k peredi találkozójával egyidejűleg több felvidéki magyar településen a magyarok hatvan évvel ezelőtti kitelepítéséről emlékeztek meg. Ugyanezen a napon jelent meg az Új Szó című lapban egy terjedelmes beszélgetés, melyben a felvidéki Nagykaposról származó Skultéty Csaba, a Szabad Európa Rádió egykori munkatársa vall a lakosságcseréről. Skultéty a magyar áttelepítési kormánybiztosának titkáraként élte meg a történéseket. Felidézi: amíg a felvidékiek magyarok kényszerűen kerültek mentek Magyarországra, addig a magyarországi szlovákokat toborozták, hogy költözzenek a helyükre, Csehszlovákiába. "Az elszegényedett borsodi falvakban nem kellett
