Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-22
22 Magyar rekaciók A csütörtöki határozathozatalt magyar részről további érzékeny és meglepően egységes reakciók köv ették. Gyurcsány Ferenc pénteken telefonon tudatta Robert Ficóval, hogy a parlament döntése csalódást okozott Budapesten, és nem járult hozzá a kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséhez, amiről a két kormányfő legutóbbi találkozóján állapodott meg. A magyar kor mány a kollektív bűnösség elvének elutasításáról adott ki közleményt, amelyben leszögezte, hogy a Benesdekrétumok közösségeket sújtó részei igazságtalanok voltak. A pozsonyi magyar nagykövet a szlovák külügyminisztériumba készül, hogy beszámoljon a magyar álláspontról. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) csütörtök este azt indítványozta, hogy rendeljék haza a magyar nagykövetet Pozsonyból. Surján László a párt alelnöke és európai parlamenti (EP) képviselő szerint „Európa polgárai eddig abban a tudatban éltek, hogy a kollektív bűnösség már a történelem szemétdombjára került”. Az SZDSZtől SzentIványi István, liberális EPképviselő reagált: JeanMarie Cavadához, az EP állampolgári bizottságának elnökéhez fordult azzal a kéréssel, hogy a testület tűzze nap irendjére a szlovák parlamenti határozat kérdését. A kollektív bűnösség elve a liberálisok számára is elfogadhatatlan: „A határozat elfogadása a szlovákiai kormánykoalíció valamennyi szereplőjét végleg diszkreditálja Európában” – áll a párt közleményében. Az MSZP nevében Kozma József ítélte el a tegnapi döntést. „A szlovák parlament támadó magatartása azért is elfogadhatatlan, mert a magyar országgyűlés politikai pártjai számára mindig is fontos volt a jószomszédi kapcsolatok kialakítása és megtartása” – fogalmaz az MSZP Külügyi- és Európai Ügyek munkacsoportjának vezetője.„A 21. század Európájában ugyanúgy egymásra vannak utalva ezen országok és kisebbségeik, mint a történelem tragikus időszakaiban.” > Mit érvényesített újra a szlovák képviselők 80 száz aléka? A részrehajlás vádját elkerülendő idegen nyelvű forráshoz fordultunk a Benešdekrétumok mibenlétét kutatva. A Wikipedia szócikke szerint a Benesdekrétumok gyűjtőnév egy sor rendeletet takar, amelyeket a száműzött csehszlovák kormány hozott a másodi k világháború idején - legitim törvényhozás hiányában. Ezeket a háború után felálló kormány utólag szentesítette. Manapság a megnevezést a dekrétumok egy bizonyos részére szokás alkalmazni, mégpedig arra a fejezetre, amelyek a háború utáni Csehszlovákia né met és magyar kisebbségének helyzetét szabályozták. A legvitatottabb rendelkezéseket 1945ben, a háború után hozta meg a kassai kormány, a jogszabályt – akárcsak a korábbi cikkelyeket – Edvard Benes elnök ellenjegyezte. A Benesdekrétumok ezen utolsó cso magja többek közt az árulók vagyonának elkobzásáról rendelkezik. A magyarokat érintő cikkelyek közül néhány: 12/1945 – A csehszlovákai magyarok és németek (mint árulók, valamint a cseh és a szlovák nép ellenségei) termőföldjeinek elkobzáséról és gyorsít ott eljárásban történő kiosztásáról szól. 16/1945 – A náci bűnösök és az árulók, valamint cinkosaik megbüntetéséről, a népbíróságok működéséről szól. 28/1945 – Cseh, szlovák és egyéb szláv gazdálkodók letelepítéséről szól a magyarok, németek és más állame llenes elemek földjein. 33/1945 – A magyarok és németek csehszlovák állampolgári státuszának módosítása. A Benesdekrétumokat sokan vitatják, de abban mind ellenzői, mind támogatói egyetértenek, – írja a Wikipedia – hogy a rendeletek végrehajtatásával Cs ehszlovákia kollektíven büntette a magyar és a német kisebbséget. A kisebbségekhez tartozók vagyonának kisajátítása, kényszermunkára küldése, deportálásuk az „anyaországba” nem volt tekintettel azokra, akik nem játszottak össze sem a náci Németországgal, s em a Trianon utáni területi követeléseit Hitler segítségével érvényesítő magyar kormánnyal. A rendeletek még állampolgárságuktól is megfosztották a német és magyar származású csehszlovákokat. Ezt a hátteret használták fel arra, hogy később elkobozzák az ér intettek vagyonát, és a csehszlovákiai németek 90 százalékát Németországba deportálják – írja a Wikipedia.1948 áprilisában visszavonták a 33., az állampolgárság eltörléséről szóló dekrétumot. Azok a németek és magyarok, akik még mindig Csehszlovákiában élt ek, visszakapták csehszlovák állampolgárságukat.