Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-22
20 Tőkés László, elnök Szilágyi Zsolt, alelnök Toró T. Tibor, alelnök Székely Nemzeti Tanács Fodor Imre, elnök A dokumentumból kiviláglik, hogy az autonomista oldal nem hatalmi osztozkodásnak tekinti az európa parlamenti választások ügyét, hanem gyökeres megoldásokra törekszik, alapjaiban szeretné megreformálni az erdélyi magyar k özéletet. Mely bizony igencsak rászorul erre, hisz jelenleg az RMDSZ a román hatalom által biztosított anyagi, pozicionális, igazságszolgáltatási (lásd az UPE elleni kirakatpert vagy az MPSZ kiszorítását a választáson indulók közül) háttérrel átvette az er délyi magyar társadalmon belül az egykori egypárt szerepét. Megjelentek a klasszikus kontraszelekciós mechanizmusok, a szakmai kompetencia szempontja elhalványul a vezető klikk iránti lojalitás kritériuma mellett, erősödnek a sajtó megregulázására irányuló törekvések (a szolgálni nem hajlandó sajtóorgánumok pályázatai valahogy sosem nyernek, s az RMDSZ által felügyelt reklámbevételekből sem kapnak), a civil társadalmat igyekeznek klientúrává zülleszteni. De mindezek csekélyebb súllyal esnének a latban, ha a z RMDSZ egyébként egy határozott, következetes, célirányos nemzeti politikát folytatna. De miként az idézett dokumentum „cselekvési prioritások” fejezete jelzi, az RMDSZ nemzetszolgálata és autonómiapártisága kimerül a szólamokban. Nem véletlen, hogy az e lső tárgyalás eredménytelenül zárult. Felettébb valószínűtlen, hogy RMDSZ feladja hatalmi monopóliumát az európai parlamenti képviselet kedvéért. A szövetség minden bizonnyal csak azért igyekszik tárgyalási készséget mutatni, hogy legyen mire hivatkozzon a kampányban, hogy fényezze saját imázsát a választók körében. Más szóval a harc ezúttal vélelmezhetően a szavazófülkékben fog eldőlni. vissza Pozsonyi abszurd: ma is a Benesdekrétumok óvják a szlovákokat a "nem létező ell enségtől" - Szokatlanul egységes magyar álláspont a pozsonyi parlament döntéséről Hírszerző.hu 20070921 18:45 Szerző: Rácz Johanna A szlovák többségi társadalom teljes mellszélességgel támogatja, a magyar közméltóságokból pikírt megjegyzéseket vált ki a Benesdekrétumok érinthetetlenségéről szóló szlovák parlamenti határozat. A második világháború végén és után született dekrétumok a magyar és a német kisebbség jogait a kollektív bűnösség alapján csonkították meg. A dekrétumok szentesítésével a szlovákok , úgy látszik, a magyar kisebbségnek üzentek. hirdetés Tömören csak „belpolitikai okokkal” indokolta Robert Fico szlovák miniszterelnök Gyurcsány Ferencnek, hogy a szlovák parlament elfogadta „A szlovákiai viszonyok második világháború utáni rendezésérő l szóló háború utáni dokumentumok érinthetetlenségéről” szóló határozatot. Elsöprő többség A parlament 150 képviselőjéből 141en voltak jelen, közülük 120 képviselő szavazott igennel a második világháború utáni Csehszlovákia magyar és német kisebbségét kollektíven meghurcoló Benesdekrétumokat szentesítő határozatra. A szentesítő dokumentumot a kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványozta. A kezdeményező szerint a határozatra azért van szükség, mert a szlovákiai magyarok politikai képviselői és egyes magyarországi szervezetek időnként a dekrétumok felülbírálását szorgalmazzák, és jóvátételi igényeket hangoztatnak. A döntés nemcsak azt jelenti, hogy a Benesdekrétumok érvényesek maradnak, hanem azt is, hogy a jövőben sem lehet hozzájuk nyúlni. > Csehországban is nehéz ügy Miközben Szlovákiában megerősítették a Benesdekrétumokat, addig Csehországban egy kárpótlási ügy állította a kérdést ismét a középpontba. A Porkert család vállalatát anno a dekrétumo k alapján államosították, és a leszármazottak 2003ban jelentkeztek a kártérítési igénnyel. A cseh legfelsőbb közigazgatási bíróság pénteken úgy határozott, hogy ezentúl a cseh pénzügyminisztériumnak kell döntést hoznia minden, a Benesdekrétumokkal