Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-21
21 Sólyom és Kaczynski a balatonszentgyörgyi buszbaleset áldozatai előtt tisztelgett Ezt megelőzően az öt évvel ezelőtt lengyel zarándokokat ért balatonszentgyörgyi buszbaleset áldozatai előtt t isztelgett koszorúzással a magyar és a lengyel államfő. A magyar és a lengyel köztársasági elnök a 7es főút balatonszentgyörgyi kereszteződésénél felállított kopjafánál helyezte el koszorúját, katonai tiszteletadás mellett. A csendes főhajtás után elsőké nt Lech Kaczynski és felesége tette le az emlékezés virágait a csengettyűkkel díszített kopjafa tövénél, majd Sólyom László és felesége koszorúzta meg az emlékművet. Az eseményt katonai kürtszó zárta. Öt évvel ezelőtt, 2002. július elsején hajnalban ebben a körforgalmú kereszteződésben 19en vesztették életüket, amikor egy autóbusz az árokba csapódott. A járművel utazó 51 lengyel zarándok Horvátországon keresztül a boszniahercegovinai búcsújáróhelyre, Medjugorjéba tartott. vis sza Slota megállította az időt Magyar Hírlap 2007.09.21. Érinthetetlenné tette a szlovák parlament a felvidéki magyarok és németek második világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benesdekrétumokat. A döntést többek között elítélte a magyar kormány is. "Bármennyire is hihetetlen, de tény: három évvel Szlovákia uniós csatlakozása után a szlovák törvényhozás tegnap megerősítette a kollektív bűnösség elvét" – így reagált tegnap Bárdos Gyula, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) frakcióv ezetője arra a pozsonyi parlamenti döntésre, amelynek következményeként a Benesdekrétumokat nem lehet már visszavonni. A határozatot a kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványa nyomán fogadták el a szl ovák honatyák. A most így védelmezett dekrétumok alapján a háború utáni Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették, vagy csehországi kényszermunkára hurcolták. Mindez a kollektív bűnösség elve szerint tör tént, amely elv az Európai Unió számára deklaráltan is elfogadhatatlan. Slotáék a szlovák parlamenti alakulatok erőteljes támogatásával, az MKP törekvései ellenében érték el a dekrétumok érinthetetlenségének törvényesített védelmét. Az indítványozó szerint a parlamenti határozat azért szükséges, mert a szlovákiai magyarok politikai képviselői és egyes magyarországi szervezetek időnként a dekrétumok felülbírálását szorgalmazzák, és jóvátételi igényeket hangoztatnak. Csáky Pál, az MKP elnöke szerint a döntés sel Szlovákia hatvan évet ment vissza az időben. Megjegyezte , hogy a dokumentumnak törvényi jogereje nincs, s "csak egy darab papír csupán, amely azonban a modern Európában tarthatatlan gondolkodást tanúsítja". A Fidesz elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szlovák parlament a kollektív bűnösség elvét erősítette meg – közölte a párt külügyi kabinetjét vezető Németh Zsolt. A Fidesz megdöbbenéssel értesült a döntésről, s barátságtalan lépésnek tartja, hogy minderre azután került sor, hogy az MKP javaslatára a magyarországi parlamenti pártok nyilatkozatot írtak alá a megbékélésről. A szlovák parlament csak az alkalmat várta a döntés meghozatalára – nyilatkozta lapunknak Szarka László történész. Lehetséges háttérként említette, hogy a szlovákok tartanak a vagyon jogi kérdésektől, az MKP békéltető kezdeményezését pedig összekapcsolják az autonómiától való félelemmel. Szerinte a döntéssel "a szlovák nemzetállam történelmi panteonját rakják össze, ami időnként panoptikummá válik, ennek fontos elemei a dekrétumok". A határozat szerinte fékezi az időnként beindulni látszó megbékélési folyamatot. Az Európai Parlament képviselői is tiltakoztak a döntés ellen. Bauer Edit felvidéki néppárti, Gál Kinga magyar néppárti, Ewa Klamt és Manfred Weber német néppárti, valamint Kós áné Kovács Magda magyar szocialista képviselő levelet írt JeanMarie Cavadához, az EP állampolgári jogokkal foglalkozó bizottsága elnökéhez. Kérték, hívja fel HansGert Pöttering elnök figyelmét a szégyenteljes határozatra.
