Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-12
25 jogi önállósággal rendelkező intézmények igazgatóinak és a nevel őtestületeknek átgondolt pedagógiai programok mentén folytatott, elhivatott munkája, az iskolákat szakmai szolgáltatásokkal segítő intézményekből és civil szervezetekből kialakult hálózat jelenléte, az anyaországi és az egyéb pályázati, illetve támogatási források okot adhatnak arra, hogy elhiggyük, gyermekeink sorsa, jövőnk elsősorban saját kezünkben van. vissza Gyepes Aranka - Szabad Újság - Beregvidék: fejlesztési stratégia nélkül KISZo 2007.09.11. Legfőképpen a gon dokról, bajokról, a fejlődést gátló tényezőkről esett szó azon a kihelyezett kollégiumon, melyen a megye vezetői ismerkedtek a Beregszászi járás gazdasági és szociális mérlegével. A járás vezetőinek sok okuk nem volt a dicsekvésre. Az egyik pozitív példát a kevés közül a Beregszászi Rádiógyár Zrt. szolgáltatta. A négy évtizedes múltra visszatekintő vállalat megsínylette a kilencvenes évek legnehezebb időszakát, de a Flextronics világcég beruházása révén új életre kelt. Ma 600 főnek nyújt munkalehetőséget é s tisztes jövedelmet. Az idén több mint ötvenmillió hrivnya értékű terméket gyártott az EUban jegyzett nagy cégek számára. Ám a pozitív példa kevés. Ezt Volodimir Trikur, a járási közigazgatás elnöke is elismerte. Nem is oly rég a megye legjobban teljesí tő régiói sorában tartották számon, az idei eredmények alapján viszont az utolsó előtti helyen szerénykedik. Hiába az erőfeszítések, előbbre lépni nem sikerült. A Beregszászi járás iparát a visszaesés jellemzi. A termelés az év első felében 26,9 százalékka l csökkent, miközben a megyei mutató 24,8 százalékos növekedésről szól. Összehasonlításul: a szomszédos Ungvári járásban 33,2 százalékkal lendült fel az ipari termelés. A régióban lévő 12 vállalat közül ötben volt jelentős a visszaesés. A leglátványosabb visszafejlődést a BON TON Kft., a Rostex Kft., illetve az állami tulajdonban lévő Bátyúi Gabonafeldolgozó produkálta. Az ipar egy főre számított értékesítési mutatója a járásban 380,5 hrivnyát tesz ki. A megyei adat ennek a 6,6szerese. A Beregvidékiek n em panaszkodhatnak a természeti adottságokra. A járás területén 10 ásványvízlelőhely és 4 termálforrás mellett 30 hasznos ásványianyag- lelőhely található. Bányásznak itt perlitet, agyagot és aranyat is. Kitermeléssel 12 vállalat foglalkozik. Ezek a cégek 14 szakengedélyt kaptak a természeti kincsek kiaknázására. Ám eddig ezeknek csak a fele került gyakorlati megvalósításra. Súlyos gondokkal küzd és gyakorlatilag haldoklik a Nagymuzsalyi Aranybánya. A járás vezetője szerint sem a központi vezetés, sem a sz akminisztérium nem reagál a segélykiáltásokra. Sajátos bajokkal vívódik a régió mezőgazdasága is. Itt nem annyira siralmas a helyzet, mert a hústermelés 3,1 százalékkal nőtt és tojásból is 6,2 százalékkal több került a piacra, mint az előző év azonos idős zakában. Ugyanakkor csökkenőben van az állatállomány, kevesebb a szarvasmarha és ezzel együtt a tejtermelés is visszaesett. Az egykor erős mezőgazdasági ágazattal büszkélkedő vidék rengeteget veszített pozíciójából. Különösképp igaz a megállapítás a szőlés zetre és a feldolgozóiparra. A járás számos más téren is a sereghajtó szerepére kárhoztatott. Az egész megyében itt a legalacsonyabbak a fizetések és legjelentősebbek a bértartozások. A legsúlyosabb foglalkoztatási gondokkal küzdő vidékek egyike a Beregsz ászi járás. Továbbra is megoldatlan környezeti problémák nehezítik az itt élők helyzetét. Az illetékesek a régióban "felejtették" a ma már rettegve emlegetett premixet. De van itt más, aggodalomra okot adó objektum, lőszerraktártól kezdve radarállomásig bő ségesen. vissza Csak egyvalami nincs: konkrét térségfejlesztési terv.
