Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-01
24 legszegényebb volt. Ez a terület a leggazdagabb vidékek közé tartozik a mai Szlovákiában, ahol alig négyszázalékos a munkanélküliség. – Mi lehet ennek az oka? – Az óriási mértékű állami támogat ás és az infrastruktúra folyamatos fejlesztése. Ott nem élnek magyarok, mert ahol magyarok élnek, ott nem folyik fejlesztés. Szlovákia magyarlakta területe két nagy egységre osztható fejlettség szempontjából. Pozsony és a Garam közötti területre, illetve a Garamtól keletre eső területre, amely egyre szegényedik. De ha a magyarok lakta fejlettebb vidéket vetjük össze a szlovákok lakta területekkel, akkor relatíve az is szegénynek számít. Az unióba lépés időszakában a komáromi járásban 23 százalékos volt a mu nkanélküliség, pedig az gazdag terület. A munkanélküliségi ráta mára nyolc százalékra csökkent, de csak azért, mert az emberek nagy részét felszívták az északmagyarországi vállalatok. – A mai helyzetben van realitása egy közös magyar – szlovák történelemkö nyv elkészítésének, ahogyan ezt tervezik? – Ennek a könyvnek arra kellene fókuszálnia, hogy a magyarok és a szlovákok évszázadokig egy hazában éltek. Nem az az érdekes, hogy a szlovákság és a magyarság mikor szerveződött nemzetté, hanem hogy a mögöttünk ha gyott évszázadokban kimutatható a közös sors, s ezt vállalni kell a maga puszta valóságában. Az viszont baj, hogy akik szlovák részről akadályozzák a közös történelemkönyv megszületését, csak az újraírás és nem a folyamatok szempontjából vizsgálnák a törté nelmet. Ez a könyv valószínűleg ezért nem fog megszületni. – Sokan itthon is tartanak attól, hogy a könyv újraírná a történelmet, s félelmüket például a szlovák sörpalackokon olvasható, sok évszázaddal korábbi gyáralapításra utaló évszámokban is igazoltna k látják. – Minden sörgyárnak megvan a hiteles levéltári dokumentuma, de attól tartok, hogy a 19. század előtti időszakban ÉszakMagyarországon egyetlen sörgyár sem működött. – Azt azért nehezebb megindokolni, hogy miért keresztelték át Szlovákiában II. R ákóczi Ferencet, és miért vitatják el a fejedelem magyarságát. – A szlovák nyelvészek bizonyára tanultak tőlünk, magyaroktól, hiszen mi is előszeretettel magyarosítjuk az uralkodók nevét. Korábban a szlovákok mindig annak a népnek a nyelvén említették az u ralkodókat, amelyik nép vezetői voltak, sőt ma is így van ez, kivéve, ha magyarokról van szó. Például a spanyol János Károly királyt nem Jan Karolnak mondják szlovákul, hanem spanyolul Juan Carlosnak, ezzel szemben valamennyi magyar főnemes nevét szlovákos ították. – Azért vannak kedvesebb pillanatai is a szlovák – magyar együttélésnek. Például olyan vélemény is napvilágot látott a szlovák sajtóban, hogy a Szent Koronának nem Budapesten, hanem Pozsonyban volna a helye, mert sokáig az volt a Magyar Királyság s zékhelye. – És mit szóljon ehhez Esztergom és Székesfehérvár? Vagy akár szülővárosom, Losonc is igényelhetné a Szent Koronát, mert nálunk is megfordult egyszer. Felettébb különös az ötlet, de egyáltalán nem ellenezném a megvalósítást, csak előbb helyre ke llene állítani a Magyar Királyságot. Pályakép Duray Miklós geológus, közíró, politikus Losoncon született 1945. július 18án, ma Pozsonyban él. Nős, fia Áron Bálint 18 éves. Duray a füleki magyar középiskolában érettségizik 1963ban, majd 1971ig munkásk ént keresi a kenyerét. Közben a pozsonyi Komensky Egyetem Természettudományi Karán általános geológusi diplomát szerez, majd ledoktorál geokémiából. 1965től aktív közéleti és politikai tevékenységet folytat, 1999től a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke. Politikai, közéleti tevékenysége rendkívül sokrétű. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesületének (Csemadok) különböző szintű vezetője és több csehszlovákiai magyar ifjúsági szervezet megalakítója és vezetője. 1978ban alapítója a Cse hszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságnak, és a szervezet 1989es felfüggesztéséig szóvivője. 1979ben intenzív kapcsolatba kerül a Charta 77 polgárjogi mozgalommal. A rendőrség megfigyeli, kihallgatja és zaklatja. 1982ben bevonják az útlevelét, b üntetőjogi eljárást indítanak ellene az államrend felforgatásának vádjával, majd letartóztatják. 1983ig vizsgálati fogságban van, majd bírósági per folyik ellene. A pert külföldi nyomásra felfüggesztik, és szabadlábra helyezik. 1983ban aláírja a Charta 7 7 polgárjogi nyilatkozatot, és ismét letartóztatják az államrend felforgatása és a
