Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-10
18 Aknaszlatina Az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskolának ebben az évben kereken 200 tanulója lesz, azzal a 16 kis elsőssel együtt, akik édesanyjuk kezét fogva vonultak be a tanévnyitó ünnepségre. Mellükre a végzős diákok nag y, papírból kivágott szíveket tűztek, melyeken a kisdiákok neve szerepelt. A kicsik verses műsorát követően Rozmán Erzsébet, az elsősök tanítója köszöntötte a tanulókat és a szülőket. Benedek Imre iskolaigazgató ünnepi beszédéből megtudhattuk, hogy az idén végzettek 75%a tovább tanul, ami jelzi a középiskola színvonalát. Az igazgató hangsúlyozta - a végeken a magyarság megmaradásának a záloga az iskola, a templom és az óvoda, majd felkért minden jelenlévőt, hogy a közös nemzeti megemlékezéseken lehetőleg m indenki egységesen vegyen részt. Köszöntötte a megjelenteket Butsy Lajos helyi plébános és Kocserha János, Aknaszlatina alpolgármestere is. A tizenegyedikesek bátorításként kedvenc plüssállataikkal ajándékozták meg az elsősöket. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Sóbányi Imre, a KMKSZ Aknaszlatinai Alapszervezetének elnöke, Tamás József a szülői tanács elnöke, valamint Munkácsy Gizella nyugdíjas tanárnő. vissza B. Zs., R. M., K. B. Formátum és felelősség ÚMSZ 20070910 01:51:19 Ágoston Hugó Nyoma sem volt rosszkedvnek szombaton a Szövetségi Küldöttek Tanácsán. Ez minden bizonnyal két dolognak tulajdonítható: az RMDSZ vezetői nyugodt lelkiismerettel álltak ki, nem rajtuk múlott az egyeztetések kudarca; és a végső eu rolista a november 25i megmérettetésre az adott körülmények között mondhatni a legjobbra sikeredett. A hangulat azért persze vidám sem volt, leginkább elszántság és mérsékelt önbizalom jellemezte. Ez a határkőnek is beillő mozzanat jó alkalmat jelenthet arra is, hogy elgondolkozzunk a szereplők emberi és politikusi tartásán. A kiindulópont annak tudatosítása, hogy az egész nemzeti közösségünk által várt és remélt megállapodás kizárólag Tőkés László, illetve a rá hatást gyakoroló ismert vagy okkult erők mi att nem jött létre. Ha ezt a tényt az RMDSZ ismét elmulasztja „kommunikálni”, ha igaza tudatában hagyja, hogy az emberek azt higgyék, a kompromisszum elmaradásáért mindkét fél hibáztatható, akkor könnyen az „erkölcsi igazság versus reálpolitika” ugyanazon feloldhatatlan dilemmájának csapdájába esik, mint a legutóbbi ominózus népszavazáskor. A püspök úr, tudni kell, az utolsó pillanatban, Szász Jenő hatására visszakozott az aláírástól. Felmerül a kérdés: hogyan hagyhatta magát befolyásolni a mi nemzeti nagy ságunk, a román forradalom kirobbantója a közösségünk megosztására diabolikusan felesküdött államelnök e bábja által? Tudatában van annak Tőkés László, hogy – túl azon, amit politikailag ártott a közösségünknek, amit lelkileg ártott a harcostársainak, akik a megegyezés és pluralizmus tervébe annyi energiát fektettek – mennyit ártott a saját formátumának? Ezzel szemben mikor vesszük a bátorságot elismerni azok tartását, akik ezekben a nehéz pillanatokban, sorozatos lemondások árán, a megállapodást, az össze fogás és a közösségvállalás útját keresték? A nagy formátum első ismérve a felelősségérzet. Az igazi formátum az, aki lemond a miniszterelnökhelyettesi tisztségről, hogy egyeztetésekkel, pulzusvétellel és kommunikációval foglalkozhassék. Az igazi formátum az, aki lemond tizennégy éves elismert Európa tanácsi szerepléséről, és kétszeres volt államelnökjelöltként is vállalja – amit korábban visszautasított – az indulást az europarlamenti választásokon. Az igazi formátum az, aki visszalép a listáról, hogy – noha vérlázítóan igazságtalan módon, koholt vádak alapján vált politikai üldöztetés tárgyává – helyzeténél fogva ne ártson a közösségének. Ők hárman és a többiek: szorgos miniszterek, ügyvezetők, törvényhozók, a közös felelősségérzetnek és a közös munkának ugyanabból az alapélményéből táplálkozó tisztségviselők a mi nagy formátumú embereink. Tőkés László Szász Jenő magaslatát választotta. Ezzel a formátummal nem is lett volna helye a közös listán. vissza