Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-10
7 magyarok kérjenek bocsánatot a gaztetteikért", hogy 1938 után, a visszacsatolás évei alatt "felaggatták, kínozták, gyilkolták a szlovákokat". Slota az 1938 utáni magyar gaztetteket bi zonyítandó az 1907es csernovái tragédiaként jegyzett esetet emlegette fel. A Rózsahegy (Ruzomberok) melletti Csernován (Cernová), az ellentmondásos történelmi személyiségként jegyzett szlovák pappolitikus, Andrej Hlinka szülőfalujában a helyiek fellázadt ak, amiért a megyéspüspök Hlinkát kitiltotta a helyi templomszentelési ünnepségről. A magyar csendőrök a lázadók közé lőttek, és tizenhárom embert megöltek. Slota adatai szerint az áldozatok tizenhatan voltak. A megbékélési forgatókönyv az utóbbi n apokban Hrusovsky pártját is megosztotta, mert a KDH más vezetői csak akkor tartják elképzelhetőnek a kölcsönös bocsánatkérést, ha "Magyarország visszaszolgáltatja az 1867 és 1945 közti időszakban Szlovákiából elhurcolt műkincseket". Követelésüket a Szlová k Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézetének vezetője indokolatlannak tartja. Szerinte ilyen alapon például a zólyomi várat és számos, Szlovákiában található magyar történelmi emlékhelyet le kellene bontani, és Magyarországnak visszaszolgáltatva ott kellene felépíteni. Slota vitapartnere, Hrusovsky fontos szerepet tulajdonít a kölcsönös bocsánatkérésnek. Szerinte ez nem a felejtést jelentené, hanem a közös történelmi nevező meglelését ígérné, mert ennyi nemzedékváltás után ennek már igazán eljött az ideje. Slota szerint az ilyen megbékélési szándék hallatlan ostobaság, a magyarok pedig kérjenek bocsánatot. vissza Koszovóban szürke a diplomácia színe Népszabadság • Horváth Gábor • 2007. szeptember 10. Amerika és Oroszország ütközőpályán, a közös európai külpolitika pedig széthullóban Koszovó ügyében. - Nem tudom elképzelni, hogy a végén olyan helyzetbe kerüljünk, melyben Oroszországnak és az USAnak szilárd pozíciói vannak, Európáé pedig egyszerűen nem létezik - mondta Luís Amado, az EU soros elnöki tisztét betöltő Portugália külügyminisztere Koszovóról. Az események éppen ebbe az irányba mutatnak, mivel a hétvégi kétnapos külügyminiszteri tanácskozáson nem sikerült "összefésülni" az unió 27 tagjának szempontjait. Úgy tűnik, NagyBritannia és Franciaország kész az USA oldalán elismerni Koszovó függetlenségét, Spanyolország, Görögország, Ciprus, Szlovákia és Románia elutasítja ezt, mások pedig, köztük Németország, ingadoznak. Az ENSZ koszovói biztosa, Martti Ahtisa ari a tartomány fokozatos függetlenedését javasolta, de ezt a BTben az olajdollárokon meggazdagodott Oroszország elvetette. Ezen felbátorodva Szerbia a múlt héten katonai erőszakkal fenyegetőzött. A kétmillió koszovói albánság szervezetei pedig heves tilt akozást ígérnek, ha nem kapják meg a függetlenséget. Kurt Volker, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős főcsoportfőnöke kijelentette: Washington kész elismerni Koszovót, ha kikiáltják a tartomány függetlenségét. A kijelentés után Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő felszólította az ENSZt, tartsa féken az USAt Koszovó ügyében. Vuk Jeremics külügyminiszter közölte: magyarázatot várnak Washingtontól. A legnagyobb nyomás azonban a Koszovó jövőjéről tárgyaló "trojka" harmadik t agjára, az EUra nehezedik. Sokan ezt tartják a közös európai külpolitika vizsgájának. A hét végén Franciaország elutasította a Koszovó felosztására tett holland javaslatot. Ausztria több országgal azt az olasz ötletet vetette el, amely gyorsított uniós cs atlakozási tárgyalásokat ajánlott volna Szerbiának. A külügyminiszterek abban sem tudtak megegyezni, mit lépjenek egy egyoldalú függetlenségi nyilatkozat esetén. Az EU nevében közvetítő Wolfgang Ischinger szerint a fekete és a fehér között rengeteg árnyala t van a diplomáciában, s most a megfelelő szürke árnyalatot keresik. Németország londoni nagykövete korábban már lapunknak is kifejtette: Koszovó az EU problémája, bármi is történjen, az árát nem Moszkva vagy Washington fogja megfizetni. Magyarországot a hét végén a Reuters a Koszovó függetlenségét elutasító táborba sorolta, ez azonban tévedés. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az augusztusi nagyköveti értekezleten arról beszélt, hogy Koszovó ügyében Magyarországnak az amerikai álláspontot kell követnie. Udv ardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár a NOLnak adott interjúban elmondta, Budapest szeretné, ha az EU és a NATO egységes álláspontra jutna, de az uniós álláspont kialakítása bizonytalan BThatározat nélkül. Magyarország a magyar kisebbség miatt is a térség stabilitását szolgáló megoldásban érdekelt. vissza
