Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-08
21 kiszolgáltatottak, és nem kapnak kielégí tő szolgáltatást az államtól az adóforintjaikért. Kiszolgáltatottak mint fogyasztók. Ma talán ez az egyik legfontosabb jellemzőnk, hiszen mindenki vásárló. Az állami fogyasztóvédelem, a minőségvédelem nem működik, ha volt ilyen, az összeomlott. A civilszer vezetek sem kapnak elegendő segítséget a munkájukhoz. Az állampolgár munkavállalóként is kiszolgáltatott, mert sem a szakszervezetek, sem az állam nem védi meg őket. Mindezek mellett a társadalom döntő hányada állampolgári minőségben is kiszolgáltatott. Va gyis az állam jelenleg képtelen ellátni a közösségi funkcióit. Láthatóan nem azért vannak a reformoknak nevezett lépések, hogy megválaszolják az alapkérdéseket, például azt, hogyan lehetne működő, finanszírozható egészségügyi rendszert kialakítani. A siets ég valódi oka, hogy a kormányerőknek ki kell fizetniük saját klientúrájukat, egy korrupt rendszer haszonélvezőit. A költségvetést is meg kell szabadítani a terhektől. Eleve elhibázott az a reform, amely azonnal nagy mennyiségű pénzbevétellel számol, és hos szú távra árusít ki olyan területeket, amelyek fölött az állam közösségi ellenőrzésének kellene fennmaradnia a szolidaritás érvényesülése érdekében. – A magyar kormány folyamatosan a k onvergenciaprogramra és az Európai Unió követelményeire hivatkozik, ami kor a megszorításokat és az elvonások mértékét indokolja a társadalom előtt. Hogyan látszik mindez Brüsszelből? – Magyarország a kilencvenes évek végén kilépett a Nemzetközi Valutaalap gyámságából, ezzel egy időben megszűnt az a helyzet, hogy külső tényező ktől függjön a mozgásterünk. Az Európai Unió elsősorban a tagországok költségvetési egyensúlyára figyel. Ebből következik, hogy miközben 2000re felszabadultunk a gazdasági gyámság alól, három évvel ezelőtt, az ország rossz gazdasági mutatói miatt újabb gy ámság alá kerültünk. Ha törik, ha szakad, meg kell felelnünk az eurózónához való csatlakozás feltételeinek. Azért kerültünk megint gyámság alá, mert az elmúlt években olyan mértékű garázdálkodás folyt gazdálkodás helyett a kormányzatban, hogy a szoros felü gyelet elkerülhetetlen. Az Európai Unió nem azt mondja, hogy így és így kell például az egészségügyi rendszert átalakítanunk, hanem elvárja, hogy a nagy ellátórendszerek működési költségei csökkenjenek. Pillanatnyilag gúzsba kötve táncolunk, a mi "reformun knak" egyetlen célja van: minél rövidebb idő alatt minél több pénzt behajtani. A brüsszeli nyomás tehát egyértelműen a 2002 óta elkövetett kormányzati hibák következménye, de az is igaz, hogy ez a nyomás sajnos korlátozza a racionális intézkedések mozgáste rét. – Az unióban mennyire tekintik autentikusnak a költségvetési jelentéseinket, és azt, hogy az előirányzatok és a tényadatok helyenként köszönő viszonyban sincsenek egymással? – Fél ek, hogy ami Magyarországgal történik, éppen olyan, mint a mesebeli pás ztorfiú esete. Mire harmadszor kiáltott veszélyt, már senki nem hitt neki, mert elveszítette a szavahihetőségét. Budapest is elveszítette a szavahihetőségét Brüsszel előtt. Magyarország nemrégiben ismét az EU szégyenpadjára került. Ezzel a súlyos helyzette l éppen júliusban foglalkozott az Európai Parlament, Becsey Zsolt fideszesnéppárti képviselő aktív részvételével. Az unióban időnként más országok is kozmetikázzák a statisztikai jelentéseket, tudhatjuk ezt a görög és portugál esetekből, arra azonban eddi g nem volt példa, amit Magyarország tett. Mi ezen a téren is csúcsot állítottunk fel. Nemcsak a gazdasági mutatóink a legrosszabbak minden tekintetben, hanem ezeket az adatokat már el sem hiszik nekünk. Ez a kellemetlen helyzet oda vezetett, hogy az unióna k azok a tagországai, amelyek szerint az uniós stabilitás elemi feltétele a hiteles statisztikai adatszolgáltatás, már nyíltan a krónikusan hazug kormányok megbüntetését sürgetik. Az unió egyelőre nem tehet mást, mint erkölcsi nyomást gyakorol a fekete bár ányokra. Bennünket például nem bocsátanak be az euróklubba. A Gyurcsánykormányra azonban, mint láttuk, nem hat az erkölcsi nyomás. – Pillantsunk be az uniós működés kulisszái mögé. Va nnake nemzeti egyeztetések, vagy mindegyik párt képviselője a maga lov át hajtja? – Az Európai Parlament mind a huszonkét bizottságában ül fideszesnéppárti képviselő, és a szocialisták is benn vannak legalább egy tucat bizottságban. Amikor én a belső piac i bizottság tagja voltam, a szocialista Herczog Edittel rendszeresen ko nzultáltam. Sok esetben eltérő volt a véleményünk, mert az uniós pártjaink álláspontja különbözött. Jó példa erre a szolgáltatások szabad áramlásának szabályozása. Ez a rendelkezés Magyarországnak alapvető fontosságú, de a végén olyan jogszabály született, amely még mindig tartalmazta az új tagországokkal szembeni alaptalan félelmeket és diszkriminációt. Ebben a kérdésben mi keményebb, határozottabb álláspontot képviseltünk, nem szavaztuk meg első menetben a határozatot, mint a szocialista kollégáink. Sajno s azt látjuk, hogy gyakran – mint legutóbb a kukoricatámogatással kapcsolatos vitában – a más pártokhoz tartozó magyar kollégáink saját pártjaik foglyai.
