Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-08
19 elképzeléseiket és tárgyalhatnak döntéshozókkal, illetve az ügyben lobbizni képes emberekkel. A tévé egyébké nt informatív és szórakoztató lenne, s jogvédő szerepet is betöltene. vissza Népszavainformáció Zöld utat kaptak a fejlesztési programok Népszava • 2007.09.08. Az Európai Bizottság pénteken jóváhagyta az Új Magyarország F ejlesztési Tervhez kapcsolódó ágazati és regionális programokat, így megkezdődhetnek a közösségi források bevonásával megvalósuló beruházások. A legtöbb pénzt, 6,2 milliárd eurót a közlekedés fejlesztésére költhetjük. Magyarország az elsők között kapott zö ld utat az uniós végrehajtó testülettől a hét évre szóló fejlesztési programjai végrehajtására. Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős biztos azt mondta, a régiók szükségleteihez illeszkedő programok „jelentősen hozzá fognak járulni az ország átal akulásához”. A folyó áron 23,5 milliárd eurónyi közösségi támogatásból a legtöbbet, 6,2 milliárd eurót a közlekedési beruházások visznek el, a környezetvédelmi célokra 4,2 milliárd jut, benne az árvízvédelemre és az ivóvíz, valamint a csatornahálózat kié pítésére. 1,9 milliárd euró a „szociális infrastruktúra”, vagyis az iskolák és kórházak korszerűsítésére fordítható uniós pénz, és jelentős támogatásban részesülhetnek a kis- és középvállalkozások, valamint a kutatásfejlesztéssel foglalkozó cégek. Az Euró pai Szociális Alapból mindenekelőtt a foglalkoztatás serkentésére, a képzés és átképzés ösztönzésére, az oktatás minőségének javítására érkezhet mintegy 3,5 milliárd euró, az elektronikus közigazgatás kiépítését pedig 146,5 millióval segíti a közösségi kas sza. A brüsszeli forrásokat a magyar költségvetésnek 4,4 milliárd euróval kell kiegészítenie, ennyi a társfinanszírozás kötelező összege. A bizottsági jóváhagyást követően immár az illetékes magyar hatóságokon a sor, hogy kiválasszák az uniós támogatásra érdemes pályázatokat. A projektek megvalósításához szükséges pénzt utólag, számlák és bizonylatok alapján utalja Brüsszel. vissza Sólyom László hétfői parlamenti beszéde elé Népszava • 2007.09.08. Mindannyian tudjuk, hogy hazánk nehéz helyzetben van. A nagy többség helyzete romlott, erős a kiábrándulás. Jó lenne, ha végre kicsinyes harcok helyett együtt küzdenénk le gondjainkat. Sólyom László elnöknek kiemelkedő a szerepe abban, hogy ebbe az irányba fordulunke vagy továbbr a is széthúzás rontja esélyeinket. Ám az elnök viszonya nincs rendben a kormánnyal, sőt a parlamenti pártokkal sem. Több olyan ügyben mellőzi a pártok álláspontját, amelyekről pedig az alkotmány előírja a konzultációt. Úgy tűnik, hogy Sólyom László több h atalomra törekszik, mint amennyit az alkotmány kijelöl neki. Az alaptörvény rögzíti, hogy melyek azok az ügyek, amelyekben a döntés elnöki jogkör, de azt is, hogy „minden intézkedéshez és rendelkezéshez a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenje gyzése szükséges”. Ez az együttműködés akadozik. Az ellenzék ragaszkodik a maradék jóléti állam védelméhez, s ellene van minden megszorító lépésnek. Az államfő ebben a küzdelemben nem támogatja a kormányt, és ezzel elősegíti azt a helyzetet, amelyet így fo galmazhatunk meg: inkább süllyedjen tovább az ország, de a szövetségeseink által követelt kiigazításokat nem tesszük meg, amelyek után pedig hozzájuthatnánk a sokmilliárdos uniós támogatáshoz. Sólyom Lászlónak nagy része van abban is, hogy már nincsenek ü nnepeink sem. Ha az ember a magyar rádiót hallgatja, a sajtó egy részét olvassa, úgy tűnik, mintha 2006ban csak a rendőrség követett volna el hibát, és szó sem esik azokról, akik ünnepeinket évek óta megzavarják, a Kossuth Lajos teret szemétdombbá változt atták. Ez azért lehetséges, mert a szélsőjobboldal nem részesül olyan elbírálásban, mint a legtöbb európai országban, ahol ezt a magatartást az ország vezetői és valamennyi demokratikus párt egyaránt szigorúan elítéli. Észrevehető, hogy az elnök kerül mind en olyan alkalmat, ahol az ország három vezető méltóságának együtt kell megjelennie. Üdvös, hogy szoros kapcsolatot tart a szomszédos országok magyar nemzetiségű állampolgáraival, de helyesebben tenné, ha a külügyminiszterrel egyeztetve, nem feltétlenül ü nnepnapokon tenné ezt. A Magyar Köztársaság állampolgárai úgy érzik, hogy ünnepen az elnöknek közöttünk a helye! Magyarország nem a francia vagy az amerikai elnöki rendszert választotta, hanem a németországi és ausztriai megoldást, ahol az államfő nem láth at el
