Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-01
20 Kijev megbéníthatja a beregszászi főiskolát Magyar Hírlap • 2007.09.01. Veszélybe került a beregszász i II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola működése. A magyar oktatóknak október 31ig honosíttatniuk kellene végzettségüket, de ez a jelenlegi eljárás hosszadalmas és költséges volta miatt szinte lehetetlen. Így akár a tanszékek fele megszűnhet. Az ukrán oktatási és tudományos minisztérium 2001es rendelete szerint minden állampolgárnak, aki magyar nyelvű diplomával, illetve tudományos fokozattal rendelkezik, honosítania kell végzettségét. A jogszabályt hat éven át nem alkalmazták, most azonban hirte len mindenkit erre akar kötelezni az ukrán oktatási tárca. Csermicski István, az ukrán állam által akkreditált, beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese lapunknak elmondta: "1994 és 1997 között a Nyíregyházi Főiskolával együttműködve oktattunk, ők állították ki diákjainknak az okleveleket. Ezen felül jelenleg két magyarországi felsőoktatási intézménynek van itt kihelyezett kara, így a nálunk végzett diákok nagy része is magyar oklevelet kap. Őket ugyanúgy érinti ez a kérd és, mint oktatóinkat. Sajnos a kialakult helyzetben a főiskola fennmaradása kockázatossá vált." A rektorhelyettes elmondta azt is, hogy másfél tucat olyan tanáruk van, aki Magyarországon szerzett tudományos fokozattal rendelkezik. Az oktatóknak október 31ig kellene az átminősítési folyamaton átesniük, de ez szinte lehetetlen, az előírások szerint egy tanszék csak akkor működhet, ha legalább három, tudományos fokozattal rendelkező oktatója van. Augusztus elején a beregszászi főiskola összes érintett tanár a beadta a szükséges dokumentumokat, de a válaszadási idő akár hatvan nap is lehet, így a végkimenetel bizonytalan. A főiskolai vezető elmondta azt is, hogy a tudományos fokozatok honosítása többlépcsős és felettébb költséges eljárás. Elsőként Ukrajna Áll am legfelsőbb minőségi bizottsága a lefordított és közjegyző által hitelesített okiratok alapján dönt arról, hogy a jelölt alkalmase. Ezek után pedig Kijevben a doktori védelmi bizottság előtt ismételten meg kell védeni a tudományos fokozatot. Mészáros G ábor, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Equivalencia Központjának vezetője nem látja ilyen problematikusnak a helyzetet. Szerinte Magyarország és a nem uniós államok közötti lisszaboni szerződés értelmében a két állam köteles elfogadni a tudományos fo kozatokat, de az adott államnak saját jogszabályrendszere alapján kell eljárni. Németh Zsolt, a Fidesz külügyi bizottságának elnöke szerint sürgető lenne, hogy a magyar állam az akkreditációs folyamatokban eljárjon. "A magyar diplomáciának erőfeszítéseket kell tennie – mondta Németh – , hogy akadálymentesen megtörténjen a diplomák elismerése azokon a magyarlakta területeken is, amelyek nem tartoznak az Európai Unióhoz." vissza Anyaországiak nélkül üléseznek a határon túliak Magyar Hírlap • 2007.09.01. A magyar Országgyűlés által előkészített nemzetstratégia, a Szülőföld Alap által folyósított támogatások és a schengeni övezet bővítése a fő témái a ma Párkányban ülésező KisMáértnak. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának el nöke a pozsonyi Új Szónak elmondta, az MKP elemzést készít a Szülőföld Alap működéséről, és véleményezésre eljuttatja az RMDSZnek is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek ugyanis szeptemberben kellene összehívnia a Szülőföld Alap politikai koordináló testül etét. A tanácskozáson szó esik majd a KisMáért jövőjéről is. Mint ismeretes, a testület első ülésére 2005ben került sor, Szabadkán, a határon túli magyar pártok és a nyugateurópai, illetve tengerentúli magyar szervezetek képviselőinek részvételével. Az új intézményt a kettős állampolgárságról szóló, 2004. december 5i magyarországi népszavazás csődje utáni helyzetben hívták össze. A fórumon, amely a "nagy" Máért Gyurcsánykormány általi megszüntetése után a legfontosabb határon túli egyeztetés fórumává vált, Magyarország nem képviselteti magát.
