Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-08
16 Luis Amado, az unió soros elnökségét adó Portugália külügyminisztere szerint a legnagyobb kockázat az, ha Európa megosztottnak mutatkozik ebben az ügyben. Világos álláspont nélkül Európa azt kockáztatja, hogy elveszti teljes befolyását az ügyben , teret engedve Oroszország és az Egyesült Államok javára. "Érthetetlen lenne, ha a folyamat végére Oroszország és az Egyesült Államok szilárd álláspontot alakítana ki, Európának pedig nem lenne álláspontja. Minden hitelünket elvesztenénk a külpolitikában " - jelentette ki a portugál diplomata, hozzátéve, hogy a Viana do Castelóban összegyűlt összes kollégája "ugyanígy érez". Olli Rehn bővítési biztos szerint sem szabad, hogy Európa kezéből kivegyék ezt a dossziét. "Ez külpolitikánk nagy próbatétele... Kos zovó mélyen európai probléma, s miénk a folyamat irányításának a felelőssége" - jelentette ki. Mindenki egységről beszél, mindenki érzi ennek szükségét, még ha jelenleg vannak is eltérések - mondta Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter. Hírügynökségi je lentések szerint a kisebbségek szakadár törekvéseitől tartó Spanyolország, Görögország, Ciprus, Szlovákia és Románia vonakodik a koszovói függetlenség egyoldalú kikiáltásának jóváhagyásától, Franciaország és NagyBritannia viszont kész elismerni Koszovó sz uverenitását. A svéd és a cseh külügyminiszter óva intette a koszovói albán vezetőket a függetlenség egyoldalú kinyilvánításától. "A koszovóiaknak nagyon ajánlatos összhangba hozniuk lépéseiket az unióval... mi biztos nem leszünk az első, akik elismerjük őket" - mondta Karel Schwarzenberg, a cseh diplomácia vezetője. A svéd Carl Bild azt hangsúlyozta, hogy az unió tagjai szilárdan támogatják Wolfgang Ischinger közvetítő erőfeszítéseit, és ő is úgy vélekedett, hogy a kompromisszum még lehetséges. Ischinger maga közölte, hogy az Ahtisaariterv még a tárgyalóasztalon van. "A nehézségek nagyok, a megállapodás esélye csekély, de létezik" - mondta. Olaszország felvetette, hogy Belgrádot talán azzal lehetne ösztönözni a kompromisszum keresésére, ha felajánlanák neki az uniós tagjelölti státust, de több ország jelezte, hogy Szerbiának ehhez előbb a hágai törvényszékre kell küldenie a háborús bűnösöket. A konferencián csak kisebb figyelmet tudtak szentelni a közelkeleti kérdésnek, de azt leszögezték, hogy egysége sen kell kezelni az egész régiót, egyszerre kell figyelni Libanonra, Szíria problémáira, az izraelipalesztin válságra, és nem lehet csak Irakra összpontosítani. Az értekezlet alkalmából Ján Kubis szlovák külügyminiszter külön találkozót kért magyar kollé gájától, és kifejtette, hogy Pozsonyban aggódnak a Magyar Gárda megalakulása miatt. A rövid megbeszélésen Kubis hangsúlyozta, hogy "a magyar kormány reakcióját megfelelő erősnek és egyértelműnek találták, de nem volt számukra igazán megnyugtató a köztársas ági elnök és a Fidesz reakciója" - mondta el az MTInek Göncz Kinga. A magyar külügyminiszter jogosnak minősítette, ha egy országban figyelemmel kísérik azokat a történéseket, amelyek a szomszédban zajlanak, és amelyek veszélyt jelenthetnek a demokráciára nézve. "Biztosítottam arról, hogy a magyar kormány nagyon keményen fellép". Hozzátette, hogy "a magyar kormány ugyanilyen figyelemmel kíséri azt, hogy Malina Hedvig ügyében valóban politikai befolyástól mentes, jogállami módszereknek megfelelően foge dön tés születni, s ugyanebben a keretben tette szóvá annak idején Ján Slota magyarellenes megjegyzéseit" - jelentette ki Göncz Kinga. Abban maradtak - mondta az MTInek nyilatkozva a külügyminiszter , hogy "ez egy lehetséges munkamódszer: ha kérdéseink vann ak, feltesszük, ha fenntartásainak, illetve aggodalmaink vannak, akkor azt szóvá tesszük". vissza
