Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-06
13 származik. A település királyi koronaváros lett. Jelentőségéből nem veszített azóta sem. A történelem során többször is bizonyítania kellett, hogy nemcsak ke reskedelmileg, hanem a határok, a nemzet védelmében is fontos szerepet tölt be. A técsői református parókia udvarán pirosfehérzöld zászló hirdeti, hogy ma is élnek magyarok az egykori koronavárosban. – Egy nap ismeretlen ember jelent meg a parókián, az t kérte, vegyem le a lobogót. Azt válaszoltam, ez magánterület, és olyan zászlót húzok fel, amelyet én szeretek. Elment, azóta senki nem emelte fel a szavát az ellen, hogy Técsőn magyar zászló leng – mondta László Károly, a helyi református gyülekezet lelk ipásztora. Árva szórványmagyarok – Nagypaládról érkeztem Técsőre ezelőtt tizenöt évvel – emlékezett a kezdetekre a tiszteletes, és már beszélgetésünk kezdetén leszögezte: a történelmi egyházak missziós feladatot teljesítenek a Rahóig és Tiszabogdányig te rjedő szórványterületen. Három gyülekezetben – Bocskón, Aknaszlatinán és Rahón – magyar nyelven konfirmálnak a fiatalok, ahogy magyar nyelvű az esketés, a temetés és a keresztelés, de évről évre egyre nehezebb: mind többen mennek távoli országokba szerenc sét próbálni, és mind kevesebben vallják magukat magyarnak. Ezelőtt tizenöt évvel még tizenkét magyar orvos gyógyított a técsői járási kórházban, ma egy sincs, és azt is tudni kell, hogy tizennyolc tanár hagyta el a técsői Hollósy Simon Magyar Iskolát és a református gimnáziumot. – Akik maradtak, azok nem a megalázóan alacsony bérért maradtak, hanem azért, mert sorsközösséget vállaltak az itt élő szórványmagyarsággal – mondja a tiszteletes. Évről évre fogy a magyar. A técsői gyülekezetet 425en hagyták el tizenöt esztendő alatt, de ez jellemző Kárpátalja többi, magyarok által is lakott településére. – Egy kicsit sántít a mostani budapesti nemzetpolitika, és jelentősen megrövidültek a támogatások is. Az Orbánkormány ideje alatt fel tudtuk újítani az iskol a számítógépállományát, mikrobuszokat vettünk, és ki kell mondani: többet foglalkoztak a határon túli magyar közösségek mindennapjaival, mint jelenleg – mondta a tiszteletes. 1993ban letették a Técsői Magyar Tannyelvű Református Líceum alapjait. A 2000től működő intézményben ma 125 szórványmagyar diák tanulhat anyanyelvén. A szórványtelepüléseken tizenkét tanár és óvónő tanít, de félő, hogy az anyagi megbecsülés hiánya távozásra készteti majd őket. Restelkedve írom le, hogy egy kárpátaljai pedagógus 3035 ezer forintnak megfelelő hrivnyát visz haza havonta. Ezért aztán senki nem csodálkozik azon, ha a kárpátaljai pedagógusok egy része vándorbotot vesz a kezébe, és máshol próbál szerencsét. Újkori honfoglalás a végeken Egyre többen fedezik fel Kárpátalj a embereit, hegyeit, az ottani fenyveseket, a várakat és várromokat, a zúgó patakokat és a legmagyarabb folyó, a Tisza forrásvidékét. A Vereckeihágónál tatai, szomódi, győri és dorogi nőkkelférfiakkal énekeltük el a Himnuszt és a Szózatot. Magyar felségj elű gépkocsikkal találkoztunk az egykori Árpádvonal elhagyatott bunkerének bejárata előtt, és magyarul köszöntöttük a Vásárosnaményból a Szinetéritóhoz látogató ismeretleneket. Kárpátalja népe középeurópai idő szerint él, ezzel is jelezve, hogy ők inkáb b tartoznak a nyugati régiókhoz, mint Kijevhez. A munkácsi római katolikus templom idős szolgája kérdésemre, hogy hány óra van, akkurátusan jelentette ki: középeurópai idő szerint 16 óra. Őszidőben kiváltképpen szép Kárpátalja. El kell menni a Fekete- és a FehérTisza összefolyásához, az Európa közepét jelző emlékoszlopnál el lehet csodálkozni azon, hogy milyen kicsi az Európai Unió. Tippelni is lehet arra, hogy mikor épül majd fel az első bevásárlóközpont a Tatárhágónál; a multivilág megállíthatatlanul terjeszkedik. És ha majd ismét látogatható, érdemes lesz megnézni az aknaszlatinai sóbányát is.
