Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-06
6 kezdjenek egymással - utalt vissza a januári parlamenti választásokra, amikor a magyar szavazók mintegy fele szerb pártra adta a voksát, s csupán a VMSZ jutott b e a szerb parlamentbe. Ágoston András, a VMDP elnöke az összefogás egyik okaként ugyancsak azt jelölte meg, hogy a vajdasági magyar szavazók januárban elfordultak a széthúzó, civakodó magyar pártoktól. Második indokként hozta fel, hogy a délvidéki mag yarság politikai képviselői "csak együtt, négypárti álláspontot képviselve tudnak eredményesen kiállni Budapest felé". Ezzel kapcsolatban utalt Sólyom László köztársasági elnök jövő héten esedékes szabadkai látogatására, mondván: nagyon fontosnak tartja, h ogy az államfővel találkozva is közös álláspontot fejthessenek ki néhány dologban. A megbeszélést kezdeményező Páll Sándor kijelentett, hogy a VMDK félre akarja tenni a helyi csatározásokat, sérelmeket, s azon dolgozik, hogy a szeptember végi óbecsei erőpróbán a négy párt közös jelöltjei sikeresek legyenek. Mindenhol elindítják őket, ahol értelmét látják, s ebbe azok a helyek is beletartoznak, ahol a magyarok csak relatív többségben vannak, mert meg akarják adni a lehetőséget arra, hogy a magyar szava zók közös magyar jelöltre voksoljanak. Tudatosítanunk kell, hogy bármennyire terhes is a múlt, készek vagyunk új lapot nyitni és elölről kezdeni az együttműködést - mondta Páll Sándor. vissza Lépés a Benesdekrétumok érinth etetlenségét célzó szlovák törvény felé Pozsony, 2007. szeptember 5., szerda (MTI) - A pozsonyi parlament alkotmányjogi bizottsága szerdán úgy ítélte meg, hogy helyénvaló a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) képviselőcsoportjának indítványa, miszerint a törvén yhozás határozatban mondja ki a szlovákiai magyarok II. világháború utáni jogfosztását törvényesítő Benesdekrétumok érvényességét. A Robert Fico kormányához tartozó nacionalista SNS magyarellenes elnöke, Ján Slota és három képviselőtársa a dekrétumok "sérthetetlenségét, érinthetetlenségét és megváltoztathatatlanságát" szorgalmazó törekvése megelőző jellegű. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) ugyanis többször megfogalmazta: a jogfosztó dekrétumok nyomán elszenvedett sérelmek miatt bocsánatkérésre, a meghur coltatások során a magyarokat ért károk jelképes jóvátételére tart igény. Az SNS frissen benyújtott indítványát gyorsított eljárásban bírálják el a parlamenti bizottságok, mert Slota azt akarja, hogy már a jövő kedden kezdődő ülésszakon a plénum előtt legyen a tervezet. Ez tagadja, hogy a néhai Benes elnök dekrétumai a kollektív bűnösség elve alapján születtek. Elemzők szerint Slotáék ily módon a kollektív bűnösség elvét tagadó európai normák és a kollektív bűnösségre elvére épített dekrétumok tart hatatlansága közti ellentmondást akarják "áthidalni", ami a hivatalos szlovák jogszemléletet és az ezzel azonosuló közvéleményt figyelembe véve várhatóan sikerülni fog. A pozsonyi parlamentben ugyanis egyetlen olyan kormánypárti vagy ellenzéki szlovák képv iselő sem ül, aki ne a dekrétumok sérthetetlensége mellett kardoskodna. Az előterjesztők ezzel a határozattal egyszer és mindenkorra véget akarnak vetni annak, hogy a dekrétumok kárvallottjai, a magyarok és a kárpáti németek a jövőben felemlegessék a j ogfosztottság éveit, s ha mégis, akkor ezt büntetlenül ne tehessék. Elemzők értelmezése szerint ez a törekvés azt az elvárást sugallja, hogy a kollektív háborús bűnösség pecsétjét, a csehországi kényszermunkát, a magyar iskolák bezárását, a vagyonelkobzáso kat, a választójog megvonását, a kényszerű lakosságcserét és mindazt, amit máig őriz a még élő kárvallottak és a leszármazottaik emlékezete, Szlovákiában a jövőben emlegetni se legyen szabad. Slotáék nem is tagadják: erre a parlamenti dokumentumra azér t van szükség, mert egyes "magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok" és az MKP képviselői, továbbá "a Magyar Köztársaság képviselői is rendre megkérdőjelezik a nácitlanítás" csehszlovák dekrétumait. Márpedig - állítják az indítványozók - a dekrétumok nyomá n létrejött vagyoni viszonyokat szentnek és öröknek kell tekinteni, annál is inkább, mert azok a II. világháború utáni európai rendezés keretében jöttek létre. vissza MRE: megmagyarázhatatlan események Nagyszebenben Bu dapest, 2007. szeptember 5., szerda (MTI) - Számos furcsaság és megmagyarázhatatlan esemény érte a romániai Nagyszebenben, a III. Ökumenikus Nagygyűlésen részvevő magyar református delegációt - közölte Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház (MRE) szóvivője szerdán az MTIvel. A kárpá tmedencei magyar delegáció azt fontolgatja, hogy teljes testülete elhagyja a nagygyűlést - jelentette ki az ügy kapcsán Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese. Az érintettek állásfoglalásukat szerdán juttatták el az MTInek. A kedden kezdődött rendezvény szervezői nehezményezték, hogy a magyar tánccsoport a megnyitón hosszabb műsort adott a tervezettnél - mondta el Csoma Áron, hozzátéve: "ez természetesen nem volt igaz, az egész esemény közel egy órával volt hosszabb a szervez és hiányosságaiból adódóan".
