Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-05
24 együttműködnünk. Azért is, mert 2700 egyetemista ittléte - étkeztetése, albérleti elszállásolása és más szolgáltatások igénybevétele miatt - sok komárominak új munkalehetőséget, bevételi forrást jelenthet. vissza (Delta/ NagyMiskó Ildikó) Igazság a hazu gságokról KISZo 2007.09.04. A választási kampány – kivált a parlamenti – csak elvétve szól az igazmondásról, a választásban részt vevő szubjektumok erényeinek csillogtatásáról. Sokkal inkább jellemzi a lejáratás, a hazugság, a csúsztatás, a félremagyará zás. Nem kivétel ez alól a mostani, egyelőre körmeit próbálgató hadjárat sem. A kampánynak magyar vonatkozása is van, ezért jobban odafigyelünk arra, mi hangzik el a jelöltjeinkkel kapcsolatban. Egyéb csúsztatások és félremagyarázások mellett eddig két, k imondottan a választásra vonatkozó enyhén szólva sem igaz állítás fogalmazódott meg feltehetően "felső sugallatra" egyes, elfogulatlansággal és az újságírás műfajainak ismeretével aligha vádolható sajtóorgánumokban. Az egyik, hogy a választási kampány ismé t két magyar jelölt gigászi küzdelméről szól, ami automatikusan magával vonja a kárpátaljai magyarság egymás elleni szekértáborozódását. A másik: a megkérdőjelezhetetlen állítás az egyik jelölt esélyéről és a másik jelölt esélytelenségéről. Szépen hangzó kijelentések, melyek célja egyértelmű – erről majd egyszer később – , csak éppen nem igaz! Nem igaz, mert immár másodszor a választásokra kizárólag pártlista alapján kerül sor. Magyarán nincsenek egyéni választókerületek – így nincs ún. magyarkerület sem – , amelyekben az esélyesnek tűnő jelöltek összemérhetik támogatottságukat, mint megtörtént az 1994ben (Tóth – Fodó), 1998ban (Kovács – Tóth), 2002ben (Gajdos – Kovács). Jut persze szerep egyegy hozzá közelálló közigazgatási egységben az egyénnek is, de a párt listás szavazás sokkal inkább a különböző ideológiákról és – tetszik, nem tetszik – a pártok, tömörülések anyagi és adminisztratív lehetőségeiről szól. Így van ez a magyar nemzetiségű választópolgárok esetében is, akik többsége, sajnos, hiába voksolhatott két magyar pártra is, a 2006os helyhatósági választásokon sem a pirosfehérzöld színű érzelmeknek fogadtak szót vakon. Hatványozottan érvényes ez a parlamenti választások esetében. És nincs igazuk, akik úgy állítják be, hogy az egyik jelölt holtbiztos b efutó, míg a másik a kezdetektől bukásra van ítélve. Nem a kárpátaljai, hanem az összukrajnai állapotokat kell ugyanis megvizsgálni: szűkebb pátriánké messze nem tükrözi az országos erőviszonyokat, mint ahogyan például a donecki pártpreferenciák sem fele lnek meg azoknak. A tavaly 81 mandátumot szerző Nasa Ukrajina országos népszerűsége a Népi Önvédelemmel kiegészülve sem áll olyan jól, hogy Kovács Miklós 99. helye – mint ahogyan a KMKSZ legutóbbi választmányi ülésén maga a jelölt is elismerte – biztos bef utónak számítson. Nagyot kell alakítania a tömörülésnek (és politikai szövetségesüknek, a BJUTnak is), hiszen amennyiben nem vesz részt a kormányalakításban – amikor is a Miniszteri Kabinetben szerepet vállaló személyek kötelezően lemondanak mandátumukról , s azt az utánuk következők kapják meg – , az esély még inkább csökken. Ezzel szemben és a 11. (!) helyen szereplő Tóth Mihályt eleve leírókkal szemben a múlt évben 21 képviselői helyet nyerő és a kispártokra jellemzően biztos szavazóbázissal rendelkező s zocialista párt most sem áll olyan rosszul, hogy ne "porszívózza össze" az országban a bejutáshoz szükséges három százalékot. A párt parlamentbe jutásában érdekelt a jelenleg legerősebb, így szinte biztosan a kormányalakításra majdan ismét felkért politika i erő, a Régiók Pártja, hiszen, ha a szocialisták bent vannak a parlamentben, akkor bizton számíthatnak minimum 16 szövetségesre, míg, ha azok kívül rekednek, akkor a töredékszavazatokból az ideológiai ellenfelek is profitálnak. A fentebbiek tükrében be k ell látnunk, nem a valamivel több, mint másfél százezer kárpátaljai magyar fogja meghatározni a 46 milliós Ukrajna jövőbeni politikai irányvonalát, hatása a 450 fős törvényhozás összetételére, amíg fennáll a pártlistás választási rendszer, egyenlő a nulláv al. És fájdalom, de ki kell mondani azt is: arra sincs sok befolyással, hogy szeptember 30tól két vagy egy magyar nemzetiségű tagja lesz a kijevi rádának. Vagy éppen egy sem.
