Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-01
11 Szili Katalin a táv irati irodának elmondta: jó remény van arra, hogy a testület ülésén konszenzus születik az általa készített anyagról és erre alapozva, szakértői, illetve politikai egyeztetés után jövőre elkészülhet a törvényjavaslat is. Szili Katalint a KMKF tavalyi plen áris ülése kérte fel egy olyan stratégiai vitaanyag kidolgozására, amely áttekinti, hogy az európai integráció milyen, eddig kihasználatlan lehetőségeket rejt a magyarmagyar kapcsolatok további erősítésére és a közös érdekek hatékonyabb érvényesítésére. E zt a nem nyilvános dokumentumot a KMKF albizottságai és az állandó bizottsága már megvitatták. A tervezetből kiderül, hogy a nemzetpolitika stratégiai távlatait és irányait lefektető törvényi szintű jogszabály a kárpátmedencei magyarság politikai közössé ge által kidolgozott követendő tájékozódási és célrendszert állítana fel a Magyar Köztársaság számára. A nemzetstratégiai törvény célja nem a magyarországi politikai pártok számára elfogadható legkisebb politikai közös többszörös kijelölése lenne a szomsz édos országok magyar kisebbségei számára, hanem a kárpátmedencei magyarság egyetértését tükröző jövőkép és stratégiai választások megjelenítése a magyar állam különböző politikái tartalmának és hatásainak alakításában. A dokumentum több konkrét intézkedé st is javasol. Ilyen többek között az, hogy a politikai egyeztetés mellett hozzanak létre olyan véleménynyilvánító fórumokat, amelyeken a civilszféra, az egyházak és a fejlesztési együttműködésbe bevont régiók is részt vehetnek. Szili Katalin az MTInek e lmondta: az általam készített koncepció arra a feladatra vállalkozik, hogy megpróbál egy közös értékrendszert felmutatni a megosztottsággal terhelt magyar politikai valóságban, beazonosítani azokat az elveket és célokat, amelyeket a teljes magyar politikai élet oszt. Arról kívántam szólni ebben az anyagban, ami egyetértést válthat ki a magyar közösségek és a magyarországi pártok között. Az elmúlt évtizedekben még a legnehezebb időszakokban is voltak a magyar elitnek közös nevezői a nemzetpolitika területén, ahogy ezek ma is megvannak - hangsúlyozta. Véleménye szerint az uniós csatlakozás a korábbi problémáka t nem oldja meg automatikusan, sőt új megoldandó helyzeteket is szül. A magyar nemzeti célok megvalósítását árnyalja - tette hozzá- , hogy az EUban nincsen általánosan alkalmazható érvényes minta, még kevésbé jogi norma a kisebbségi probléma megoldására é s a támogatáspolitika koncepciója sem követi az etnikai alapú megközelítést. A nemzetpolitika fő kérdései amiatt nem válnak uniós kérdésekké - közölte. Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: ezért meggyőződése, hogy a magyarságnak a problémáira a megoldá st nem kizárólag az európai integráció folyamatában kell keresni, hanem a saját jövőképének meghatározása mellett az integrációban rejlő lehetőségek szakszerű felhasználásában kell megtalálni. Az MTI azon kérdésére, hogy ez a javaslat mennyiben összeegyez tethető a kormány határon túli magyarokkal kapcsolatban kialakított politikájával, azt válaszolta: a KMKF ülésein a kormány képviselője is részt vesz és nem kapott olyan jelzést, hogy a tervezet ellentétes lenne a kabinet szándékaival. vissza A határon túliaknak a kapcsolattartás a legfontosabb FigyelőNet, MTI • 2007. szeptember 1. A határon túli magyar szervezetek egységes álláspontot képviselnek az anyaországi támogatásokról, a legsürgetőbb kérdésnek a 2008 januárjától a schengeni határokon kívül rekedő magyar nemzetrészek kapcsolattartásának biztosítását tartják- hangzott el ki a szervezetek képviselőinek a szlovákiai Párkányban rendezett tanácskozásán. A megjelentek üdvözlik az Országgyűlésben készülő nemzetstratégia i dokumentumot, és remélik, hogy a kérdésben konszenzusos megállapodás születik a parlamenti pártok között - foglalták össze tanácskozásuk
