Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-31
7 - a Magyar Gárda népszerűsítése mellett döntöttek, márpedig ily módon pontosan azt cselekszik, amit a gárda el akart érni" - írta csütörtökön a Pozsonyban me gjelenő lap. Talán véletlen, talán nem, de tény, hogy a Magyar Gárda zászlóbontásának napja egybeesett Malina Hedvig megverésének egyéves évfordulójával. A szlovák politikai pártok rendre siettek tiltakozni a gárda létrejötte ellen, ám tavaly, amikor a magyar politikusok megszólaltak Malina Hedvig mellett, a szlovák politikusok rendre sértve érezték magukat - vélekedett a szlovák liberális napilap. A cikkíró, Juraj Hrabko emlékeztet rá: elsőként Ján Kubis szlovák külügyminiszter emelt kifogást a Mag yar Gárda ellen, és Kubis volt az, aki egy éve elsőként adott hangot nyugtalanságának, amiért a magyar politikusok azt kérték Pozsonytól, hogy Malina Hedvig ügyét kíméljék meg a politikai beavatkozástól. "Robert Fico kormányfő akkor azt mondta: a magy ar politikusok hallatlan módon beavatkoznak a szlovák hivatalok munkájába" - emlékeztet rá Hrabko. Felidézi továbbá, hogy Ivan Gasparovic államfő azt panaszolta akkoriban: a Malina Hedvig ügyben Magyarország felől érkező kételyek nem csak Szlovákia nemzetk özi jó hírének, hanem kereskedelmi- beruházási érdekeinek is ártanak. A cikkíró szerint a szlovák politikusok azt teszik másokkal, amit maguknak nem kívánnak. Haragszanak, ha a szomszédos országok politikusai reagálnak valamilyen szlovákiai történésre, a Szlovák Köztársaság belügyeibe való beavatkozásnak minősítik azt. Ha viszont Magyarországon történik valami kellemetlenség, akkor a szlovák politikusok azonnal elítélik, felszólítanak, okoskodnak, két marékkal osztják tanácsaikat" - írta a lap. vissza Szlovák elemző szerint nem kell tartani a magyarszlovák viszony kiéleződésétől Pozsony, 2007. augusztus 30., csütörtök (MTI) - Egy szlovák politikai elemző cikke szerint nem kell attól tartani, hogy kiéleződik a magyarszlovák viszony a Magyar Gárda megalakulása miatt. "A magyar kormány kellő határozottsággal, egyértelműen elítélte a Magyar Gárda létrejöttét, ezért helytelen lenne szlovák részről elmarasztalni Budapestet a gárda miatt" - vélekedett csütörtökön egy szlovák politológus a pozsonyi Pravdában. Grigorij Meseznikov úgy gondolja, hogy valószínűleg "a Nyitrán megvert magyar egyetemista, Malina Hedvig ügye következtében kialakult helyzet ellensúlyozásának szándéka" áll az ügy mögött. "Azt hiszem, a magyar kormány gárdával kapcsolatos elítélő álláspontja olyannyira egyértelmű, hogy semmiképpen sem lehet a Gyurcsánykabinetet felbujtóként gyanúsítani" az ügyben - mondta. A szlovák politikai elemző "túlzottan bírálónak" nevezte a legfelsőbb szlovák politi kai vezetők és a pártok részéről elhangzott reagálások sorát, és megjegyezte, hogy ezek semmiképpen sem tesznek jót a kiegyensúlyozott kétoldalú viszonynak. Mindazonáltal úgy véli, hogy a viszony kiéleződése így sem fenyeget, s nem is lenne bölcs megközelí tés, ha a feszültség fokozására próbálnák bevetni a gárda ügyét, veszélyeztetve az utóbbi időben valamelyest rendeződött kapcsolatokat. vissza A román pártok többsége elutasítja Basescu népszavazási kezdeményezését Buka rest, 2007. augusztus 30., csütörtök (MTI) - A román pártok többsége határozottan elutasította Traian Basescu államfő bejelentését, miszerint ha a parlament nem fogadja el legalább harminc nappal a november 25i európai parlamenti választások előtt az egyé ni választókerületes rendszert bevezető törvénytervezetet, népszavazást ír ki ugyanarra a napra ugyanerről a témáról. Az államfői szándékkal kapcsolatos reagálásokat ismertető csütörtöki híradások felháborodott hangokról tudósítottak. Kizárólag a Base scu mögött álló Demokrata Párt (PD) ért egyet a kezdeményezéssel. A politikai erők nagy része ugyanis úgy véli: nem szabad összevonni a kétféle szavazást. Már csak azért sem - vélik , mert a parlament teljes gőzzel dolgozik a törvénytervezet elfogadásán. A választási rendszer módosításával megbízott parlamenti bizottság a napokban hagyta jóvá a törvénytervezetet, amelyet a Pro Demokrácia Egyesület dolgozott ki. A civil szervezet tulajdonképpen vegyes választási rendszert indítványozott, amely az elveszendő szavazatokért cserébe kompenzációs rendszert helyez kilátásba, biztosítva ezzel a kisebbségek parlamenti képviseletét is. Csakhogy az államfő által megszabott határidőt sokak szerint lehetetlen lenne betartani. Márton Árpád, a Romániai Magyar Demokrat a Szövetség (RMDSZ) képviselője kifejtette a sajtónak adott nyilatkozatában: "Ha október 31ig fogadjuk el a törvényt, túl késő lesz, ha október 25ig, akkor nem lesz megfelelő (Basescunak, a tud.), és ha mégis elfogadható lesz, az államfő akkor is talál m ajd kifogást, hogy mindenképpen megszervezhesse a referendumot" - hangoztatta az RMDSZes honatya. Puiu Hasotti, a kormányban lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke szerint is arra fog hivatkozni Basescu, hogy a jóváhagyott jogszabály nem a legmegfe lelőbb. Az ellenzők részéről számos érv hangzik el azzal kapcsolatosan, miért lenne szerintük káros ez a fajta összevonás. Calin Popescu Tariceanu liberális miniszterelnök kedvezőtlen precedensnek tekintené a dolgot, hangsúlyozva, hogy az Európai Unió többi tagállama mindig különválasztja a belső ügyeket az EPválasztásoktól.
