Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-30
17 RIBA ISTVÁN Több Európa? 2007. augusztus 29. 00:00 | Utolsó módosítás:2007. augusztus 29. 16:59 Amerika, ha nem vagyunk jóban vele, sokat tud ártani, Németország, ha jóban vagyunk vele, sokat tud segíteni - világította meg egy bennfentes a hátterét annak a nekibuzdulásnak, amellyel a kormány az utóbbi időben építgeti kapcsolatait Berlinnel. Eg yértelműen megmutatkozott ez például az uniós alkotmányszerződésről megállapodó júniusi kormányfői csúcstalálkozón, ahol Gyurcsány Ferenc mindenkinél látványosabban kiállt a Németországnak kedvező (Magyarországnak egyébként kedvezőtlen) szavazati rendszer mellett. Az új orientációnak alighanem szerepe van abban is, hogy a külkapcsolati stratégia kiemelt részeként a Külügyminisztérium (KÜM) által külön elkészített és a kormány által már augusztus 1jén elfogadott Európapolitikai stratégia egyértelműen az in tegráció mélyítésének, a szorosabb együttműködésnek pártján áll, ami eltér például az aktuális brit, lengyel vagy éppen cseh állásponttól. A politikai integrációban mások előtt járó "avantgárd" fókuszába a dokumentum az euróövezetet állítja, és Magyarorszá g középpontba kerülése érdekében sürgeti az integráció "befejezését" - vagyis a schengeni és az euróövezethez való mielőbbi csatlakozást , aminek hitelét persze a gazdaságpolitika adhatja meg. A KÜM szakértőinek egyébként is nehéz dolguk volt a kikezdhet etlenül integracionista vízió és napi kormányzati gyakorlat közti konfliktusokkal, a szakpolitikai jövőképek hiányával. A 20132014ig, vagyis az EU idén indult hétéves költségvetési periódusának végéig előretekintő stratégia például a mélyítés jegyében sz orgalmazza a közös bevándorlási politika kialakítását, de arról, hogy az milyen legyen, hazai migrációs stratégia híján semmit sem mond. Honi energiastratégia nélkül ugyanígy jár a közösségi energiapolitikával. A dokumentum figyelmeztet arra, hogy a közös költségvetés 20082009es felülvizsgálatának idejére Magyarországnak ki kell alakítania álláspontját az uniós mezőgazdasági támogatásokról, de a konzervativizmussal szembemenő hazai agrárstratégia hiányában pusztán annak a különös ellentmondásnak a felemlí tésével orientál, hogy a mai közösségi szubvenciós szisztémában "jelentősen nagyobb összegekkel részesülünk az uniós forrásokból, mint egy kiegyensúlyozott szerkezetű agrárgazdaság". A stratégia Magyarország eminens érdekének nevezi a kohéziós támogatások 2013 utáni fennmaradását - a politikai alkuerő fenntartása végett pedig kiemeli a jelenlegi források minél teljesebb és hatékonyabb felhasználását , ez viszont némileg szemben áll az erőteljesen bővítéspárti állásponttal. Utóbbit kétségkívül indokolja a H orvátország és Szerbia uniós belépéséhez fűződő magyar érdek, az viszont nem világos, hogy a magyar stratégia miért Törökországnak kínál teljes tagságot, Ukrajnának pedig csak a szomszédságpolitikánál erősebb "európai perspektívát" - miért nem fordítva. T avaly megkezdődött a magyar közigazgatás felkészítése és képzése a 2011 első felében rá háruló fontos feladat, a soros uniós elnökség ellátására - jelenti a kormány Európastratégiája. Azzal is számolni kell azonban, ha az EUreformszerződés 2009ben hatál yba lép, az állam- és kormányfők testülete öt évre állandó elnököt kap, amire a legújabb hírek szerint Bertie Ahern ír kormányfő feni a fogát. Ha így lesz, az új tagállamok közül elsőként a soros elnökséget vivő akkori magyar kormány feje csúszik le a lehe tőségről, hogy az uniós csúcstalálkozók elnöki posztján villogva hozzon dicsőséget vagy szégyent honfitársaira. Méretre szabás 2007. augusztus 29. 00:00 | Utolsó módosítás:2007. augusztus 29. 16:59 Hárommillió palack tokajink ugyan nincs, de van jó néh ány olyan koponyánk, akitől a kínaiak szeretnek tanulni - nagyjából ez a tanulsága a magya r diplomácia elmúlt négyévi tapogatózásának a világ harmadik kereskedelmi nagyhatalmává avanzsált Kínában. A rendszerváltás hevében elvesztett kapcsolati tőkét több mint tízéves mosolyszünet után kezdte újratermelni Magyarország, és azóta egyértelművé vált : habár a tömegáruk területén esélytelenek vagyunk Kínában, az olyan nevek hallatán, mint Petőfi Sándor, Bartók Béla vagy Kornai János, máig felcsillan az érdeklődés a kínai nagypolitika irányítóinak a szemében. Erre épül az a stratégia, amely a Miniszter elnöki Hivatal megrendelésére éppen a nyáron készült el a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetében. Amit Magyarország adhat a 21. század globális világhatalmának, az elsősorban a tudás és néhány speciális csúcstechnológia. A külpolitikai stratégia alkotói szerint a jövőben minél nagyobb számban kell önköltséges kínai diákokat magyar egyetemekre csábítani, illetve nano- és biotechnológiai kutatóintézetek és cégek kínai megtelepedését elősegíteni. A szakértői anyag nem kisebb
