Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-30
11 jogszabály elfogadását hosszú ideje halogatják, noha a Magyar Nemzeti Tanács mandátuma még tavaly decemberben lejárt. Másik fontos problémaként Pásztor a kisebbségi nyelven is sugárzó önkormányzati alapítású rádióállomásokat említett e. A törvény szerint ugyanis ezeket magánosítani kell, az új tulajdonos viszont nagy valószínűséggel a kisebbségi műsorokat megszüntetné. Annak ellenére, hogy Szerbia alkotmánya is szavatolja a kisebbségek részarányos foglalkoztatását az államigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, ez a gyakorlatban nem valósul meg. Pásztor sérelmezte, hogy a szerbiai költségvetésből nem támogatnak egyes fontos kisebbségi intézményeket. Kiemelte a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetséget, a Szabadkai Népszínházat, az Újv idéki Színházat, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet és a Forum Könyvkiadót. Az Európa Parlament küldöttének adott beszámolójában Pásztor a nemzetek közötti incidensekről is szót ejtett. Mint elmondta, 2004hez képest csökkent az efféle összetűzések s záma, de továbbra is legalább havonta egyszer újabb meg újabb ilyen jellegű incidensekről lehet hallani. Pásztor szerint nem szabad általánosítani, felnagyolni ezeknek a jelentőségét, de ugyanakkor szőnyeg alá sem szabad söpörni őket. vissza Szerbia lesz Koszovó 'felügyelője'? KárpátInfo 2 0070829 14:30:40 "Felügyelő" szerepet javasol Szerbiának Koszovóval kapcsolatban az Európai Unió (EU) elnökségét januárban fél évre átvevő Szlovénia külügyminisztere, egyúttal elképzel hetőnek nevezve Belgrád felvételét a nemzetközi összekötő csoportba. "Az eddiginél nagyobb felelősséget ajánlhatnánk fel Szerbiának a koszovói válság megoldásában, például úgy, hogy (NagyBritannia, Franciaország, Olaszország és Németország mellett) beker ül az összekötő csoportba, vagy úgy, hogy olyan jogállással ruházzuk fel, ami felelősséget vagy egyfajta felügyelő szerepet jelent" - mondta Dimitrij Rupel Párizsban, a francia diplomaták éves értekezletén vendégelőadóként tartott felszólalásában. A beszéd szövegét a ljubljanai külügyminisztérium tette közzé. Az osztrák hírügynökség Rupel javaslatait annak a jeleként értékelte, hogy az Európai Unió nyilvánvalóan egyre inkább lemond Koszovó függetlenségének a gondolatáról. A koszovói tartományi vezetés és a szerb kormány között közvetítő nemzetközi összekötő csoportot jelenleg az Egyesült Államok, Oroszország, valamint az EU részéről négy tagállam alkotja. Rupel szerint azokon az előírásokon túl, amelyeket Martti Ahtisaari ENSZmegbízott nemzetközileg elle nőrzött koszovói függetlenséget körvonalazó tervezete tartalmaz, további különleges megállapodásokat is köthetne Szerbia és elszakadni vágyó albán többségű tartománya, például a határforgalom, a gazdaság és a kultúra területén. Egyúttal hangsúlyozta a szl ovén miniszter, hogy Koszovónak, akárcsak a többi volt Jugoszláv tagköztársaságnak, joga van a függetlenséghez. A tartományt a jugoszláv alkotmány gyakorlatilag egyenrangúvá tette a többi tagköztársasággal - tette hozzá. Óva intette azonban a koszovói albá nokat a tartomány függetlenségének egyoldalú kinyilvánításától. Ebben az esetben ugyanis - vélekedett - a szer b többségű északi terület Szerbiához csatlakozna, és Koszovó magától kettészakadna. Koszovó szerb és albán részre felosztása pedig, amelyről mostanában sok szó esik, "nem célszerű ösztönzést" jelentene más balkáni államok, mint BoszniaHercegovina és Mace dónia számára, valamint precedenst teremtene egyes volt szovjet tagköztársaságokban jelen lévő elszakadási törekvések számára - fogalmazott Rupel Párizsban. vissza
