Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-27
22 lezártnak tekinteni. Azt azonban hozzáteszem, hogy akik nem vették a fáradtságot arra, hogy legalább elutasító válaszra méltassák meghívásunkat, azokat nem fogjuk többet felkérni. Voltak ilyenek is? Igen, a járási elnökségek jelöltjeiből hárman, de voltak az általam meghívottak között is. Ez a tanács a bizalomra, az együttműködésre is épül, tehát ha valakit meghívót kapott, annak válaszolnia illik. Általában a stratégia valamiből elindul. Ugyanakkor a mi közösségünkben nagyon kevés tanulmány készült, amire épülhetne ilyen straté gia. Miből lehet táplálkozni, mi alapján lehet kidolgozni egy hosszabb távú stratégiát? Minden stratégiát valamilyen alapismeretekből kiindulva kell kidolgozni. Nem elegendőek az elméleti ismeretek, tapasztalatok is szükségesek, empíria is kell hozzá. Két empirikus forrás áll rendelkezésünkre: az egyik a saját tapasztalatunk, azoké, akik most már évtizedek óta napi kapcsolatban vannak a felvidéki magyarokkal, másrészről a különböző társadalomkutatási felmérések is rendelk e zésünkre állnak. Tulajdonképpen a felvidéki magyarságról 1990ig nem készült felmérés, hacsak nem tekintjük ilyennek a Csehszlovák Tudományos Akadémia szociológiai intézetének 1968/69es felmérését, amely a csehszlovákiai lakosság társadalmi státuszáról szólt, és a különböző nemzetiségeke t is vizsgálta. Ez már régen volt. 1990 után készült néhány, a felvidéki magyarságról készült tanulmány is, köztük akad olyan, amely csak néhány hónapos. Ezek az újabb felmérések bizonyos vonatkozásokban összecsengnek az 1968ban készülttel, főleg ami felv idéki magyarság szociális helyzetét illeti. Ez nagyon fontos ismeretanyag, mert egy állandósult állapotról van szó. Ezekből teljesen világossá válik, hogy a társadalmi státusz szempontjából a felvidéki magyar társadalom továbbra is sereghatjó a szlovákiai polgárok között... A felmérések alapján meg lehet kongatni a vészharangot. Főleg akkor, ha azt is tudjuk, hogy a szociálisan rosszabb helyzetben lévők hajlamosabbak az asszimilációra. Ha csak ennyit ismernénk, az is elegendő lenne ahhoz, hogy tudjuk, milye n irányban kell elindulnunk. A tanács mire koncentrál inkább: hogy mit, vagy hogy hogyan kéne tenni? Elsősorban a célokat kell megfogalmazni, a végrehajtás módjára csak alapelveket fogalmazhat meg a tanács, mert az már a taktika kérdése. Nem lenne jó, h a a stratégiai bizottság a napi megvalósíthatóság szempontjából kezdené vizsgálni a témaköröket, mert az korlátozólag hatna a munkára. Volt egy felszólalás az alakuló ülésen, miszerint meg kell keresni azokat az ún. támadási pontokat, amelyeken keresztül a leghatékony a bban lehet az erőt érvényesíteni. Ez valóban így van, de ahhoz, hogy ezt megtaláljuk, nagyon sok pontot kell meghatároznunk, hogy ezek közül válogathassunk fontossági, sürgősségi sorrendben. Mi az amire még van időnk, mi az, amit el lehet hany agolni, mert esetleg veszélyeztetné a fontosabb célokat. Korábban felmerült egy kulcsfontosságú kérdés, amely talán az egész stratégiát befolyásolja. Az MKP egy regionális, vagy egy kisebbségi párt szeretne lenni? Nem vonható kétségbe, hogy az ideológiai – tehát a kereszténynéppárti – irányultság mellett az etnikai irányultság a döntő, de nem kizárólagos. Az MKPnak azokban a régiókban kell megfogalmaznia tevékenységét, illetve ott kell kiépíteni az önérvényesítési csatornákat, ahol a magyarok és szlovák ok, a magyarok és a cigányok, esetleg a magyarok és a ruszinok élnek együtt. A régiókra kell összpontosítani, és ha tetszik ha nem, itt együtt élnek a nemzetiségek. Ha ezt az MKP elhanyagolja, akkor az etnikai jellegű problémákat sem fogja tudni megvalósít ani. Tehát a régiókban kell gondolkozni. Lezajlott a stratégiai tanács alakuló ülése. Mi lesz a további menetrend, illetve mikorra várhatók az első eredmények? Következő lépésünk az, hogy az egyes szakmai műhelyek vezetői tanácskozásán megvitatjuk azt az alapvetést, amely szerint már ma is elkezdtük a munkát. Ez még nem a közös gondolkodás nyomán alakult ki, tehát ezeket még ki kell bővítenünk, átalakítanunk. Ezeket az alapvetéseket aztán megkapják a stratégiai tanács tagjai, és közösen újra eszmét cserél ünk róluk a következő ülésen, amely valószínűleg szeptember végén lesz. Ekkor véglegesítjük a szakmai műhelyek személyi kérdéseit, mivel egyelőre nem mindegyiknek van vezetője – néhányan gondolkodási időt kértek, mások nem fogadták el felkérésünket... Ezut án megkezdődhet a műhelymunka... Nekem
