Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-24
8 Macedónia Koszovó felosztásának veszélyére figyelmeztet Szkopje, 2007. augusztus 23., csütörtök (MTI/Reuters/AFP) - M acedónia csütörtökön figyelmeztetett, hogy Koszovó esetleges felosztása csak felbátorítaná a radikálisokat a térségben. A macedón nemzetbiztonsági tanács felszólította a kormányt: kísérj e szoros figyelemmel az albán többségű szakadár szerbiai tartomány sorsáról folyó tárgyalásokat, és időben tájékoztassa a testületet, ha fellépésre van szükség. "Bármilyen felosztás csak az etnikai vonalak mentén történhet, ami felbátorítaná a számos r adikális szervezetet a térségben" - mondta Branko Crvenkovszki macedón elnök a nemzetbiztonsági tanács ülése után. A tanács ülését azután hívták össze, hogy az Európai Unió megbízottja augusztusban közölte: a nagyhatalmaknak támogatniuk kellene bármil yen, a szerbek és az albánok által elért megállapodást, beleértve a korábban tabuként kezelt felosztást is. Wolfgang Ischinger azóta megerősítette, hogy a Nyugat ellenzi a felosztást, de korábbi kijelentése aggodalmat keltett Macedóniában, ahol az ország é szaki és nyugati részében a mintegy kétmilliós összlakosság 25 százalékát kitevő albánok vannak többségben. A Nyugat attól tart, hogy bármiféle hivatalos jelleget öltő tárgyalás a területmegosztásról kiválthatná az albánok támadásait a zárványok szerb lakossága ellen, és ez szertefoszlatná az etnikumok együttélésének ígéretét. Felkorbácsolná a kedélyeket az albánok között Koszovó határain túl is, így a délszerbiai Presevo völgyében, illetve Macedóniában, ahol a NATOnak sikerült véget vetnie a 2000200 1es gerillaháborúnak. Presevói albán vezetők már jelezték, hogy elszakadnak Szerbiától, és csatlakoznak Koszovóhoz, ha felosztják a tartományt. Crvenkovszki csütörtökön arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy konzultáljon országával a Koszovó státus ára vonatkozó döntési folyamat során. "Macedónia kezdeményezni fogja az Egyesült Államoknál, az Európai Uniónál és Oroszországnál, hogy szervezzenek találkozót a térség országai - közöttük Macedónia - képviselőinek részvételével" - mondta a macedón eln ök. Az Egyesült Államok, az Európai Unió és Oroszország képviselőiből álló trojka újabb tárgyalássorozatot kezdett Koszovó státusáról. vissza "Két magyar értékrend ütközéséről" ír az új Szó Pozsony, 2007. auguszt us 24., péntek (MTI) - Duray Miklós "lezáratlan ügye" maholnap két évtizede terheli Szlovákiát és Magyarországot - fogalmaz a pozsonyi Új Szó pénteki számának cikkírója, aki a Duray Miklósnak tulajdonított bezárkózás és Bugár Béla politikájában követett pá rbeszéd politikai koncepcióját össze vetve, Duray "lezáratlan ügyét" a mentális zavar kategóriájába sorolva felveti: nem kicsi, de elvégzendő feladat lesz annak felmérése, hogy "Duray Miklós lezáratlan ügye milyen mértékben felelős a mai Magyarország megosztottságáért." A cikkíró, Sziget i László radikális különbséget lát a két szlovákiai magyar politikus koncepciója között. Úgy ítéli meg, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) tavaszi tisztújító közgyűlése, Bugár közel egy évtizedes pártelnöki pályafutásának befejezése óta "felszínre tört személyes civakodások mögött valójában két politikai koncepció ütközik." "A Bugárféle koncepció alapvetően ezt sugallja, hogy itt kell élnünk, Szlovákiában. Hogy a magyarkérdéshez empatikusabban viszonyuló szlovák politikai elitekkel nehezen kivívott egyezségek sorát kell elérni, mert a helyénvaló cselekvés nem a szép szavakban, hanem mindig a helyi értelem megtalálásában mutatkozik meg." - írja, majd nyomatékosan hozzáteszi: "És a párbeszédben." Megállapítja: az állampolgári tudat súlyát és szer epét lebegtető Durayféle koncepció "nincs párbeszédben a szlovák politikai elittel", Duray beszédei és tanulmányai azt sugallják, hogy "mindenekfölött magyarok vagyunk, minden egyéb társadalmi identitásunk másodlagos." Mint írja: Duray a saját "sérelmeine k konzerválásából farag erkölcsi tőkét", és Bugárral ellentétben "ott akar hazát teremteni a szlovákiai magyaroknak, ahol erre semmi esély." "A Bugárféle politikai értékrend ott és akkor követett el öngyilkosságot, amikor a Durayféle koncepciónak man dátumot biztosított a magyar kormányokkal való tárgyalásokhoz. A - Bugárt az elnöki poszton váltó - Csáky Pál vezette MKP pedig ott, hogy ezt a mandátumot megerősítette. A Máért létezése ugyanis szintén Duray lezáratlan ügyének tulajdonítható. Ráérzett arr a, hogy ha már nem lehet vezére sem országnak, sem pártnak, látens vezére lehet a nemzet egységét garantálni hivatott intézménynek" - állapítja meg a lap cikkírója. vissza
