Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-23
11 heteken át nem akarta aláírni a törvényt, mondván, nem látja a finanszírozási forrásokat. Tanácsadói végül azzal győzték meg, hogy a liberálisok iránti ellenszenve miatt kár lenne kockáztatnia népszerűségét. Ám Basesc u habozása mögött ezúttal nem csak politikai megfontolások álltak. Elemzők szerint a következő kormányoknak súlyos nehézséget okoz majd a valóban égetően szükséges, de Románia gazdasági lehetőségeihez mérten túl gáláns nyugdíjemelés, amely jövőre 2 milliár d, 2009ben pedig 4,5 milliárd eurónyi lyukat vág a nyugdíjbiztosító kasszáján. A nyugdíj kiszámításához meglehetősen bonyolult módszert dolgoztak ki, amelynek alapja a - főként a munkában eltöltött évek és a befizetések szerint kiszámított - nyugdíjpont. Ez szeptembertől a jelenlegi 396 lejről (mintegy 31 ezer forint) 416 lejre emelkedik, majd 2008tól 568ra. Két év múlva legalább 622, illetve egy másik változat szerint 747 lej lesz. Aki kereken egy nyugdíjpontot gyűjt össze, annak a postás szeptemberben 416 lejt visz, ha csak 0,8 pontja van, akkor arányosan kevesebbet, 333at, ha pedig mondjuk 1,3 ponthoz jutott, akkor 541et. Az emelés célja, hogy a nyugdíj minél jobban közelítsen a júniusban 1377 lejes (107 ezer forint) átlagbérhez. A pluszpénzt jövőr e a papíron szépen mutató, de egyelőre bizonytalannak tűnő forrásokból teremtenék elő. A legnagyobb bevételt a hazai össztermék (GDP) növekedésétől remélik, de bekalkulálták a társadalombiztosítási befizetések körének egyelőre nem tisztázott szélesítését - megvonnák például a fegyveres testületek kedvezményeit , a munkavállalók számának 2 százalékos emelkedéséből adódó többletet, és a költségvetésből is vélhetően átcsoportosítanak erre a célra. A nyári politikai uborkaszezonban a nyugdíjemelési vita melle tt az újabb kormányválság keltett viharokat. A szociáldemokraták bejelentették ugyanis, hogy szeptember 10én bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a Tariceanukormány ellen, új miniszterelnöknek pedig Mircea Geoana pártvezért, egykori külügyminisztert j elölik. A kormányt eddig támogató PSD lépése mögött - vélekedett a HVGnek Adrian Moraru politológus - puszta hataloméhség áll. A bukaresti Po litikatudományi Intézetet vezető Moraru szerint ha a szociáldemokratákat beveszik a kormányba, azonnal letesznek kabinetbuktatási terveikről. Más elemzők is úgy vélik, a PSD immár kevesli, hogy parlamenti támogatásáért cserébe a szociáldemokrata önkormányz atok pluszpénzekhez jutnak, illetve gazdasági érdekszövetségeik előnyöket élveznek, például az energetikai szektorban. Kérdés, hogy a Basescu mögött álló Demokrata Párt (PD) melléjük álle a parlamentben, vagy a demokraták számára inkább az lesz előnyösebb , ha tovább gyengül a liberálisRMDSZ duó. A különböző forgatókönyvek zuhatagában egyedül a NagyRománia Párt (PRM) jelentette be nyíltan: szívesen megbuktatnák a kormányt. Markó Béla RMDSZelnök - aki nemrég mondott le miniszterelnökhelyettesi posztjáról - viszont határozottan leszögezte, hogy nem akarnak belépni egy olyan kabinetbe, amelyben a szociáldemokraták is ott vannak. Erre az esetre a liberálisok is az ellenzékbe vonulást helyezték kilátásba. Egyúttal vérig sértve kijelentették: ha buknak, nem le sz nyugdíjemelés. Romániában már semmiféle koalíciós puzzle nem okoz meglepetést. A belpolitikai bizonytalanságot növeli, hogy a kormány halogatja a nyáron elhalasztott európai parlamenti választások időpontjának kijelölését. Nem reagált a kabinet a PSD december 9ére vonat kozó javaslatára sem, így sokan arra számítanak, a lehető legrövidebb kampányidőszakot tervezik. Ez érthető, hiszen a liberális párt népszerűsége enyhén emelkedőben van, a közvéleménykutatók szerint a PD most 35, a PSD 2324, a PNL pedig 10 százalékon áll . A PRM és az RMDSZ viszont nem éri el az 5 százalékos parlamenti küszöböt. Erősíti a liberálisok helyzetét, hogy a kormány az utóbbi időben több dicséretet is besöpört Brüsszeltől. Az EUhoz januárban csatlakozott Romániában az infláció idén csak a szára zság miatt várható áremelések miatt kúszik valamivel 4 százalék fölé a tervezett 3,9 helyett, a 4 százalékos munkanélküliség nyugateurópai mércével irigylésre méltó, a lej árfolyama pedig stabil. A GDP 20042008 között a kormány reményei szerint akár meg is duplázódhat, igaz, a folyó fizetési mérleg hiányának a megfékezésébe már beletört a Tariceanukabinet bicskája. A deficit júniusban 7,8 milliárd euró volt, és decemberre elérheti a 16,6 milliárdot, ami már a GDP 14 százaléka. A román gazdaság gyenge ve rsenyképességére utal viszont, hogy az uniós csatlakozás után a külkereskedelmi mérleg hiánya 10 milliárd euróra ugrott. Nagyrészt az uniós versenynek tulajdonítják, hogy padlóra került a mezőgazdaság, az emelkedő fizetések miatt a bérmunkában dolgoztató k ülföldi befektetők egy része csendes kivonulásba kezdett, és áttelepül a Moldovai Köztársaságba. Igaz, a mérlegen sokat javíthat a Nokia kolozsvári megaberuházása vagy a Microsoft és a Renault kutatóközpontjainak a betelepülése. A látványos, befektetőcsábí tó
