Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-21
33 pedig a craiovai. Az egyház képezte az RMDSZ helyi szervezeteinek melegágyát is – a szövetségről addig csak négyévente, választási kampány idején lehetett hallani. A helyi elöljárók ma már egyre komolyabban veszik a magya rok érdekképviseleti szervezetét: az önkormányzat jóvoltából Targu Jiun a héten RMDSZszékházat avatnak. Ugyanitt román nemzetiségűek is beléptek a szövetségbe, alelnöki tisztséget is szerezve. „Kik voltunk eddig mi itt?” – tette fel a kérdést Farkas Bél a dési származású, évtizedek óta Valceán élő hidrológus. „Kallódó Erdélydarabok, ahogy egyszer volt lelkészünk, Kovács István fogalmazott – válaszolta meg kérdését. – Nem is tudtunk egymásról, legfeljebb kéthárom magyar ismerősünk volt. Nem is mertünk ál modni magyar istentiszteletről. Hiányzott az összekötő kapocs, mint habarcs a téglák vagy a kövek közül”. A középkorú férfi arról is beszámolt, hogyan sajnálkoztak erdélyi barátai, ismerősei új lakhelye miatt. „Egy dési ismerősöm, amikor meghallotta, hog y Ramnicu Valceán élek, öszszecsapta a kezeit, majd egy jaj, Istenem! felkiáltás futott ki a száján. Azt kérdezte, hogy a világ végére kerültem? Sajnos egyesek most is úgy érzik, hogy a Kárpátokon túl a világ vége kezdődik, holott vannak magyarok, akik Ame rikában vagy éppenséggel Ausztráliában élnek” – állapította meg Farkas Béla. A nőknek könnyebb a nyelv őrzése A délromániai magyar közösség feléledésével még nem múlt el a beolvadás veszélye. Ahhoz, hogy tíz, húsz vagy ötven év múlva ne csak a vezetékn evek tanúskodjanak arról, hogy valamikor itt is éltek magyarok, elengedhetetlen az anyanyelv megtanulása. „Sokan közülünk utólag ismerik be: életük nagy tévedése az volt, hogy vegyes házasságban élve, nem tanították meg gyerekeiket magyarul” – vélekedett Zsold Béla Bukarestben szolgáló lelkipásztor. A nyelv éltetése azonban nem csupán a családon belüli oktatást feltételezi. „Gorj megyében például a 630 magyar nemzetiségű lakos többsége a bányavidékre telepedett férfi. Ám egy férfinak mindig nehezebb megta nítani a saját anyanyelvére a gyermeket, mint egy nőnek. Éppen ezért nyelvkurzusokat kellene szervezni” – fejtegette Serbãnoaicã Ilyés Klára, aki az RMDSZ Targu Jiui szervezetének elnöki tisztségét tölti be. A ma is székely tájszólásban beszélő asszonyt b üszkeséggel tölti el, hogy oltyán férje nemcsak megtanult magyarul, de ő is felvette párja vezetéknevét. vissza Kóka: szükségünk van a határon túli magyarokra dunatv.hu/MTI, 2007. augusztus 20. 17:04 | Utolsó frissítés: 17 :04 Az SZDSZ elnöke augusztus 20i beszédében arra biztatta a határon túli fiatalokat, hogy minél többen jöjjenek Magyarországra, dolgozzanak és vállalkozzanak itt, mert nekik is joguk van a választás szabadságához. Kóka János ezt a Liberálisok Házában, ünnepi beszédében mondta hétfőn, Budapesten. "A magyar liberális párt elnökeként és gazdasági miniszterként sem mondhatok mást, mint hogy égetően nagy szükségünk van a határon túli magyarokra"- fogalmazott. A pártelnök beszéde közben "Kóka János, maga nem magyar, hazaáruló" bekiabálás hangzott fel a színpad előtt, majd a bekiabáló férfit kivezették a Liberálisok Házából. Később kintről még egyszer "ne hazudj" bekiabálás hangzott el. A ház előtt összegyűlt néhány fős, árpádsávos zászlót lengető csoportot a biztonsági emberek feltartóztatták a bejáratnál, a kiérkező rendőrök pedig igazoltatták őket. vissza Timosenko ismét összeesküvésről beszél Kárpátinfo.net 20070821 08:54:54 Szerző: Kárpáti Kolos A Központi Választási Bizottság (CVK) elutasította a Julia Timosenko Tömb által indítványozott, alkotmányos népszavazást kezdeményező aláírásgyűjtési csoport bejegyzését – a kezdeményezést csak négyen támogatták a jelen levő 14 alkotmánybíróból, 10en ellene szavaztak. Mint i smeretes, a rendkívüli parlamenti választásokkal egy időben a BJUT kezdeményezi népszavazás megtartását az Alkotmány módosításáról. A határozattervezetet előterjesztő Julia Svec felszólította a CVK tagjait, hogy
