Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-21
23 A kormánnyal szembeni kifogások sora azzal kezdődött, hogy nem létezik sem együttműködés, sem párbeszéd a kabinet képviselőivel. Dan Vasiliu, a Határon Túli Románok Alapítvány alelnöke és Daniela So roş, a szervezők egyike a külképviseletek személyzetének magatartására panaszkodott, főként arra, hogy nem tartják a kapcsolatot a diaszpórával, illetve nem segítenek az évente elkülönített pénzalapok lehívásához szükséges projektek összeállításában. Az el fogadott nyilatkozatok egyike is erre vonatkozott – s ehhez a jelenlévő Olguţa Vasilescu PRMs képviselő támogatást ígért – , vagyis hogy a határon túli románok ügyeinek kezelése kerüljön át a külügyminisztériumtól az államfői hivatalhoz. Soroş asszony eme llett jelezte, hogy az alapok „feszültséget” keltettek a diaszpórában. Előterjesztéséből azután kiderült: valójában arról van szó, hogy különböző szervezetek ígéretet kaptak a határon túli románok hivatalától anélkül, hogy utólag egy fityinget láttak volna . Daniela Soroş szerint ez az egyik ok, amiért a hatóságok képviselői távolmaradtak: amikor eljöttek Marosfőre, a kormány képviselői fedezetlenül ígérgettek, s ezt akarták most elkerülni. Constantin Strujan Hargita megyei prefektus igyekezett megnyugtatni a résztvevőket, hogy kérelmeiket eljuttatja az illetékes hatóságokhoz. Ezek között főhelyen szerepel a román iskolák és templomok támogatása mellett a román állampolgársági beadványok gyorsított elbírálása. ► Kik ítélkeznek? A marosfői összejövetel részt vevői, illetve az ott elfogadott nyilatkozatok bőven utaltak egy másik világtalálkozóra: a Háromszékről elszármazottakéra, amelyet szinte párhuzamosan szerveztek meg. Nyilatkozatban ítélték el a Brassó és Kovászna megye határán felállított reklámtáblát – a négynyelvű Székelyföld felirattal , amelyet a román állam területi egysége elleni merényletként értékeltek. Kérték, hogy a kérdés kapcsán üljön össze a Legfelsőbb Védelmi Tanács, és „állítsa meg a magyar szervezek provokatív, az alkotmányos rendet és nem zetbiztonságot fenyegető szélsőségesszeparatista akcióinak elterjedését”. Hosszú távú stratégia kidolgozását is igényelték, biztosítandó Hargita, Kovászna és Maros megye megmaradását a román állam keretein belül; követelték a törvények módosítását, hogy a régió románajkú lakosainak ne kelljen megtanulniuk magyarul, ha köztisztviselői állást kívánnak betölteni. Felhívták egyúttal a figyelmet, hogy a kistérségi társulások révén a területi autonómia előkészítése folyik, ezért ezeket be kell tiltani. A nem k ifejezetten határon túli témák túltengése Marosfőn nem véletlen, ugyanis a mintegy száz résztvevő nagyobbrészt az anyaországból érkezett a Hargita megyében évente megrendezett összejövetelre. A három főszervező is „helyi”, holott például a Határon Túli Rom ánok Alapítvány elnevezés ennek az ellenkezőjére utalna. Ezzel magyarázható, miért nem veszi komolyan a rendezvényt a kormány, illetve miért jutnak hozzá nehezen az amúgy is kisösszegű támogatásokhoz a diaszpóra képviselői. ► Hol a diaszpóra? A (határo n túli) románok gyakran panaszkodnak arra, hogy román diaszpóra gyakorlatilag nem létezik. A különböző szervezeteket összefogni próbáló, Los Angelesi Románok Világtanácsa (Consiliul Mondial Roman – CMR) azonban valójában egy bukaresti alapítvány, s mindös sze egy fiókintézményt működtet az Egyesült Államokban. Kéttucatnyi egyéni tagja, valamint – saját nyilvántartásuk alapján – 11 tagszervezete van. Ezek közül kettő Amerikában, hét Romániában, a többi a Moldova Köztársaságban működik. Az egyéni tagok listáj án találjuk Eugen Tomac elnöki tanácsos nevét is. (Ő egyben a szintén Romániában bejegyzett Határon Túli Fiatal Románok Ligájának elnöke.) A Románok Világtanácsa a májusi referendumot megelőző kampányban „10 – 12 millió határon túli román nevében” Traian B ăsescu elnök mellé állt. Ez, a szervezetek átpolitizálása lehet a másik ok, amiért a kormánytámogatások nehezen vagy egyáltalán nem jutnak el a diaszpóra – sok esetben romániai – képviselőihez. vissza
