Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-02
27 legyen, a következő választások eredményeképpen konszolidált viszonyoknak kel lene létrejönniük Ukrajnában. Kérdés, hogy így lesze? vissza Bukott a Markódoktrína – Interjú Tőkés Lászlóval Erdély.ma [ 2007. augusztus 02., 08:32 ] Forrás: Gazda Árpád, Krónika Amióta leváltották az RMDSZ tisztelet beli elnöki tisztségéből, és megalapította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, politikai eseménynek számít, ha találkozik Markó Béla RMDSZelnökkel. Jól van ez így? Jól is, meg nem is. Ez ugyanis egyfelől annak a fontosságát jelzi, hogy megalakítottuk az EMNTt, és alternatívát vagy pszeudoalternatívát teremtettünk az RMDSZnek. Másfelől viszont jelzi azt a demokráciadeficitet, amely immár évek óta jellemzi az erdélyi magyar politikai és közéletet. Említette, hogy egyfajta alternatívát teremtettek az RMD SZnek. 2003ban viszont, amikor megalakult az EMNT, azt hangsúlyozták, kizárólag az autonómiatörekvések megjelenítésével kívánnak foglalkozni. Nem tértek le erről az útról azzal, hogy most rendszerváltó csomagról egyeztetnek az RMDSZszel? Úgy fogalmazta m, hogy alternatívát vagy pszeudoalternatívát. Ezzel akartam érzékeltetni azt a kettős szerepet, amelyet egy ilyen demokráciahiányos közéleti, társadalmi helyzetben az EMNT betölt. Az EMNT vagy a Székely Nemzeti Tanács kénytelenkelletlen arra kényszerül, hogy alternatív szerepet is betöltsön, politikai funkciót is vállaljon. Ez nagymértékben hasonlít az egyházaknak a kommunizmus idején betöltött szerepére. Noha nem politikai alakulat az egyház, mégis egyfajta ideológiai világnézeti alternatívát is jelentet t az egyeduralkodó kommunista párttal és ideológiával szemben. Miben különbözött a legutóbbi Markó – Tőkésmegbeszélés a korábbiaktól? Egyetlen jelentős különbséget látok: olyan alkupozícióba kerültünk, amely az eddigiektől eltérően eredményekkel kecsegtet . Eddig az RMDSZ erőfölénye tudatában megengedhette magának, hogy csak mímelje a párbeszédet. Most mi kerültünk kedvezőbb helyzetbe, így reális párbeszéd alakulhatott ki. Azáltal kerültek alkupozícióba, hogy önt független képviselőjelöltként indították el a támogató szervezetek az európai parlamenti (EP) választásokon? Azáltal, hogy egyszer és mindenkorra bebizonyosodott: az RMDSZ nem fedi le az egész erdélyi magyar társadalmat. Más szóval, nem állja meg a helyét a Markódoktrína, hogy az RMDSZ a románia i magyarság egyetlen legitim képviselője, és politikai téren megjeleníti az egész romániai magyarságot. Ezt mi eddig is tudtuk, de hiába hangoztattuk, nem tudtuk bebizonyítani. A bizonyításhoz össze kellett gyűjteni a 137 ezer aláírást. Ebből akár azt a következtetést is le lehet vonni, hogy az RMDSZ csak akkor hajlandó engedni a képviseleti monopóliumából, ha erőt mutatnak fel vele szemben. Meghatározó jelentőségük volt az aláírásoknak. Másfelől az államelnök elmozdítására kiírt népszavazás is befolyáso lta a helyzetet. Ekkor ugyanis kihátrált a magyar szavazóbázis az RMDSZ mögül. Ez a két tény figyelmeztette a szövetséget, hogy Tőkés László ide vagy oda, gyökeresen változtatnia kell az eddigi politikáján. E tények bizonyították, hogy az RMDSZ csak az egy pártrendszeri monopóliumának köszönheti politikai súlyát. Rendszerváltást ajánlottak az erdélyi magyarságnak. Miért lenne erre szükség? A román társadalomban úgyahogy, de mégiscsak működik a politikai pluralizmus, és ennek megfelelően beszélhetünk egy o lyanamilyen román demokratikus berendezkedésről. A kilencvenes évek elején váltig dicsekedtünk azzal, hogy a magyarság élen jár a demokratikus átalakulásban. Tettük ezt annak tudatában, hogy a balkáni hierarchikus társadalmi berendezkedés hagyományaival s zemben mi rendelkezünk bizonyos demokratikus hagyományokkal. Furcsa és megszégyenítő, hogy most éppen mi kullogunk a romániai demokrácia mögött. Én romániai magyarként ezt szégyellem. Ezért látom szükségét a rendszerváltozásnak.
