Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-16
14 Lelkipásztor a külhoniakért Magyar Hírlap 2007.08.16. A ugusztus 15én ünnepli a világegyház Szűz Mária mennybemenetelének napját. Az ünnepet Szent István király is megtartotta, és ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Az egyik legjelentősebb egyházi nap alkalmából az esztergomi bazilikába n a szórványmagyarság püspökévé szentelték Cserháti Ferencet. A keresztény hagyomány szerint augusztus 15én Jézus édesanyja testben és lélekben egyaránt a mennyek országába jutott. XII. Piusz pápa 1950ben ezt a hitbéli meggyőződést, mint hivatalos hitva llást, dogmát hirdette ki. A jeles egyházi ünnepen Cserháti Ferencet segédpüspökké szentelték. A szentmisét Erdő Péter esztergomi bíboros, prímás, Ternyák Csaba egri érsek és Schönberger Jenő szatmári püspök celebrálta. Erdő Péter olyan személyiségnek neve zte az új segédpüspököt, akiben a Kárpátmedencei németség és a katolikus magyarság igaz harmóniában egyesül. "Üzenet ez számunkra és annak a jele, hogy lelkileg önmagunkra találhatunk mi, magyar katolikusok itt, Magyarországon, és mindenhol a nagyvilágban " – mondta beszédében a bíboros. Cserháti Ferencet XVI. Benedek pápa június 15én nevezte ki az esztergom – budapesti főegyházmegye segédpüspökévé, egyúttal a külhoni magyarok lelkipásztori ellátásával bízta meg. Tevékenysége ezentúl egymillió hívőre terjed ki, a magyar katolikus egyház nyilvántartása szerint ugyanis a külföldön élő magyar, illetve magyar származású katolikusok száma körülbelül ennyi. Hitéletüket 280 külföldön élő magyar pap, 62 magyar egyházi közösségben segíti. Pályakép Cserháti Péter 19 47ben született Túrterebesen. A szatmári egyházmegyében káplán, majd 1984 és 2002 között a magyar katolikus misszió vezetője a münchenfreisingi főegyházmegyében, 2002től a Német Püspöki Konferencia Németországban élő magyarokért felelős delegátusa. vissza Papp Dániel A balkáni EUfória ára Magyar Hírlap 2007.08.16. Lassan elhamvad az uniós csatlakozás követő első fellángolás a két újonnan belépett balkáni országban, Bulgáriában és Romániában. Mindkét állam legnagyobb gondja a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harc, valamint az uniós pénzek lehívásának megszervezése. A két országot annak idején olyan feltételekkel vették fel, hogy folyamatosan beszámolnak jogrendjük korszerűsítéséről, illetve a szervezett bűnözé s és a korrupció elleni harc eredményeiről. Az Európai Bizottság legutóbbi jelentéséből azonban kiderült, hogy egy helyben topognak ezen a téren. Védzáradékokat, vagyis szankciókat nem léptettek életbe velük szemben, de a brüsszeli bizottságban már éledezn ek a szigorúbb fellépést követelő hangok. A szakemberek olyan lesújtó véleményt összegeztek a dokumentumban, hogy a brüsszeli bizottságnak enyhítenie kellett annak hangvételén. A szakértők szerint Bulgáriában a legrosszabb a helyzet. A bérgyilkosságok szin te mindennaposak Szófiában, és a korrupció továbbra is teljesen nyilvánvalóan jelen van az ügyészek és bírák között. Július elején merényletet követtek el Manol Velev, az ország egyik legismertebb üzletembere ellen, aki tavaly Georgi Parvanov szocialista e lnök újraválasztási kampányát finanszírozta. A helyi bűnbandák számlájára csaknem száz bérgyilkosság volt írható elmúlt évtizedben, a nyomozók, az ügyészek és a bírák ugyanakkor azt állítják, hogy politikai nyomásra ejtették ezeknek az ügyeknek egy részét. Egyetlenegy bérgyilkost sem sikerült bíróság elé állítani az utóbbi évtizedben Bulgáriában. Szergej Sztanyisev miniszterelnök most egy olyan nemzetbiztonsági hivatal felállításán fáradozik, amely egyesíti a honvédelmi, a belügy- és a pénzügyminisztérium s zervezett bűnözéssel foglalkozó nyomozó csoportjait. Ami Romániát illeti, Borbély László lakásépítési, területrendezési és fejlesztési miniszter lapunknak azt mondta, hogy az országban igen elterjedt korrupció visszaszorítására nemrég megalakult a tisztsé gviselők vagyoni állapotának átvilágítását szolgáló ügynökség. Az intézmény létrehozására Brüsszel szólította fel az országot, amire eddig sehol Európában nem volt példa. Borbély László szerint jelentősen hozzájárult a feketegazdaság elleni küzdelemhez az egységes 16 százalékos jövedelemadó bevezetése, amelynek eredményei a foglalkoztatás
