Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-02
14 Ch. G.: A NATO és így Amerika felelősséget vállalt az új NATOtagok biztonságáért is. Túlzott félelemre szer intem sincs ok, de a történelem egyik tanulsága, hogy bízni kell a jóban, és felkészülni a rosszra. Putyin stratégiája az Európai Unió és a NATO tagjainak egységes fellépését igyekszik megelőzni. Én is látok olyan fejleményeket az energiaügyön túlmenően, a melyek veszélyeztethetik Európa biztonságát. Különösen Putyin legújabb fenyegetésére gondolok, miszerint ha az amerikaiak - nyilvánvalóan nem Oroszország, hanem a terroristák ellen irányuló - védelmi rakétáikat Lengyelország és Csehország területére telepí tik, akkor Kalinyingrádba az oroszok nukleáris fegyvereket hoznak. Tessék megnézni a térképet - elég közel van! HVG: Akkor viszont miért olyan fontos ez a terv Amerikának? Ch. G.: Én, főleg technikai okokból, a terv elhalasztását támogatom. Több bizonyít ék kell arra, hogy ez a védelmi rakétarendszer működőképes, és arra is, hogy Irán vagy terrorista csoportok a közeli években használható rakétákkal rendelkezhetnek. A veszély tehát nem azonnali. Ugyanakkor az oroszNATOkapcsolatok nem olyan jók, hogy oros z fennhatóság alatt legyen egy ilyen védelmi radarfelszerelés, ahogy azt Putyin javasolta alternatívaként Bushnak. HVG: Oroszország a gázával és az olajával egyszerre két célt akar elérni KeletKözépEurópában: hatalmasat kaszálni és visszaszorítani a de mokratizálódást - mondta a kongresszusi meghallgatáson a washingtoni Hudson Intézet szakértője, Zeyno Baran. Elrettentő példaként Magyarországot mutatta be, amely nemigen tud ellenállni "Moszkva, illetve a Gazprom törekvésének, hogy ellenőrzésük alá vonják az energiaipart, és ezáltal formálják a kormány politikáját". Egyetért ezzel az értékeléssel? Ch. G.: Így nem. Oroszországot valóban ez a két cél motiválja. Ám a cél és a megvalósítás között nagy az űr. Remélem, a magyar kormány erőteljesen munkálkodik a zon, hogy Putyin ne valósítsa meg politikai célját. Elvégre Magyarország nem afféle híd a Nyugat és Oroszország között, hanem a NATO és az EU tagjaként a Nyugat szerves része. Ausztria vagy Svájc példája ezen a téren nem vezérelheti a magyar közgondolkodás t. Magyar részről bizony nagyon hasznos lenne a Nabucco gázvezeték határozottabb támogatása is. Kétségtelen, hogy tíz európai ország is kötött kétoldalú energetikai szerződést Oroszországgal - köztük Németország, Ausztria, Finnország és Magyarország. Szeri ntem kicsit túl gyorsan "alkalmazkodva a helyzethez", és nem adva meg azt a támogatást az Európai Unió energiapolitikájának, amit az megérdemelne. Egységes fellépés sokkal kevésbé engedné meg Putyinnak, hogy zsarolja az európai országokat. Sikeres lehet a Nabuccoterv HVG: A külügyi bizottság több tagja is mondta, hogy Amerikának az energiaellátás ügyében támogatásáról kellene biztosítania a középkeleteurópai országokat. Talán Alaszkából kellene olajat vezetni Százhalombattára? Ch. G.: Igazi pesti kérd és... Arra van szükség, hogy Amerika magas rangú vezetői tárgyaljanak Azerbajdzsánban, Türkmenisztánban és máshol is, és ne hagyják, hogy az oroszok felügyeljék és utána hasznosítsák is a helyi gázkitermelést, ami egyébként az ottaniak érdekeinek sem felel meg. Haladás, hogy Törökország és Irán éppen most írt alá megállapodást, amely alapján az iráni földgáz eljuthat Törökországon keresztül Európába. Mégis sikeres lehet tehát az uniós Nabuccoterv - amelyet néhány hete már tulajdonképpen leírtak , s akkor Magyarország nem függene csupán Oroszország "jóindulatától". Ez az egész ügy lényege! A világon egyedül Amerika képes befolyásolni néhány középázsiai országot, hogy vegyenek részt ebben a fontos programban. Ez jól jön majd Százhalombatta lakosainak is, bá r kétlem, hogy ezt a mai, sajnálatosan egyre növekvő Amerikaellenes hangulatban bárki is észrevenné. HVG: A meghallgatáson terítékre került egy diplomáciai malőr, nevezetesen hogy a levéllel, amiben Lengyelországot felkérték, járuljon hozzá védelmi rakét ák odatelepítéséhez, Washington postázta az előre megszövegezett válaszlevelet is. A minap pedig a budapesti nagykövetségen a Középeurópai Egyetem egyik alkalmazottját vízumkérelmének elbírálásakor porig alázta egy tisztviselő. Bürokratikus tévelygések ez ek, vagy van mögöttük némi kormányzati arrogancia is?
