Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-08
17 Tompa Gábor színhá zigazgató természetesen örül a hírnek, hiszen az 1998 óta húzódó felújítási munkálatok során eddig csak az alsó szintet sikerült renoválniuk, ahol azonban csak a díszlet- és kelléktár fér el. A kolozsvári társulaté az egyetlen színház, mely nem rendelkezik stúdióteremmel, bár a Harag György Emléknapok alkalmából 2000ben kiadott könyvben – mely az addigi tizenkét évadot foglalta össze – már olvasható az információ, miszerint épül a színház stúdióterme. Kántor Lajos 1994ben és 2002ben is felvetette a stú dió- és nagyszínház szétválásának szükségességét, ami sokak szerint fontos lenne a művészeti identitás megfogalmazása szempontjából is. Szeretnék, ha a színház ki tudna válni az operával való kényszerű társbérletből, ugyanis nehezen fér meg egymás mellett a két eltérő művészeti forma. Tompa Gábor színházigazgató a társulat jövő évadi programjáról szólva korábban elmondta: idén ünneplik a magyar hivatásos színjátszás születésének és a színház fennállásának 215. évfordulóját, s ez alkalomból november 30 – dec ember 10. között megrendezik a Nemzetközi Színházi Fesztivált is. Bíznak abban, hogy sor kerül az Európai Színházi Unióhoz való csatlakozásra is. A június végi évadzárón Andrei Şerban, Tompa Gábor és Visky András csak álmodott a stúdiószínházró l. Az elmú lt évadban több mint 19 ezer néző látta a darabokat, ötezerrel többen, mint egy évvel korábban. A munkát is hamarabb kezdik, Andrei Şerban vendégrendező már folytatja a Ványa bácsi nyár elején elkezdett próbasorozatát, de láthatunk majd néhányat az elmúlt év sikeres előadásai közül is – hangzott el a színház évadnyitó gyűlésén. vissza Elnökségi vizsgára készül Szlovénia - Januárban áll az EU élére az első új tagállam: Ljubljana örökölheti a koszovói konfliktust Világgazdaság 20070808 Januártól Szlovénia lesz az Európai Unió soros elnöke, a 2004ben csatlakozott országok közül elsőként tölti be ezt a tisztséget. Megfigyelők szerint önmagában már ez a fejlemény is feltűnő lenne, ám növeli a nemzetközi figyelmet, hogy egy két millió lakosú ország vezeti majd az 500 milliós európai integrációt fél éven át. Ljubljanában egyfajta érettségi vizsgaként tekintenek az EUelnökségre, háromnégyezer tanácskozással, 62 millió eurós költségvetéssel kalkulálnak. Nyilván több lesz a helyi politikusok uniós feladata is: egyes becslések szerint Janez Jansa miniszterelnök 2008 első hat hónapjában ideje 70 százalékát az európai ügyeknek szenteli majd. A Financial Times szerint a szlovén politikus leginkább a pénzügyi csatározások folytatódásár a számít az uniós büdzséprioritások és az agrárkiadások jövőjével kapcsolatban, főleg a francia gazdák szubvencióit védelmező Párizzsal és a költségvetési visszatérítés ügyében Londonnal. Az éghajlatváltozással kapcsolatos feladatok szintén nem tűrnek hal asztást: heves viták várhatók arról, hogy az egyes tagállamok mekkora részt vállaljanak a terhek viselésében. A szlovénok takarékos emberek, tudni akarják azt is, nekik mibe kerül majd ez az elnökség – jegyezte meg a tekintélyes londoni lapnak az ország e urópai ügyekért felelős minisztere, Janez Lenaric. Ljubljanában a korábbi tapasztalatok alapján azzal számolnak, hogy az uniós megbízatással összefüggő tevékenységekből származó bevételek több mint kétszeresen felülmúlják a költségeket. Szlovénia EUelnök ségével a megfigyelők szerint sajátos megvilágításba kerülhet Koszovó ügye is. Janez Jansa miniszterelnök most ugyan abban bízik, hogy a terület jövendő státusáról januárig megszületik a döntés, ám ha nem így történik, foglalkoznia kell a kérdéssel. A Fin ancial Times ezzel összefüggésben Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszterre hivatkozva azt állította, Szlovénia abban reménykedik, hogy az EUtagságért cserébe Szerbiánál elérhető a koszovói rendezés felgyorsítása. Ljubljana utóbb cáfolta ezt a feltételezés t, s az EUbusiness jelentése szerint értésre adta: nem áll szándékában összekapcsolni a két ügyet. Elemzők ugyanakkor rávilágítanak arra, hogy az egykori Jugoszlávia tagköztársaságaként Szlovénia érzelmileg is érdekelt abban, hogy a térséget közelítse az E Uhoz. Ebben szerepet játszik az is, hogy gazdaságilag szintén erősen kötődik az itteni államokhoz. 2006ban külföldi befektetéseinek csaknem kétharmada a nyugatbalkáni országokban valósult meg. Szerbiával és Macedóniával kapcsolatos tervei ezért is ambic iózusak, Horvátország EUcsatlakozásának ügyét viszont aligha viszik előre a Szlovéniával zajló területi viták. VG
