Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-08
6 koszovói „tárgyalások” után. Azért az idézőjel, mert a felek még arra sem voltak hajlandók, hogy egy t eremben tartózkodjanak egyszerre, nyugati diplomaták közvetítettek közöttük. Miután Milosevic visszautasította a koszovóiak által támogatott rendezési tervet (amely például egész Jugoszlávia légterét NATOellenőrzés alá helyezte volna), március 24e éjjel én elkezdődtek a 78 napig tartó bombázások, amelyek elsősorban szerbiai célpontok ellen irányultak. A júniusban aláírt kumanovói megállapodás értelmében a jugoszláv erők kivonultak Koszovóból, s azóta a tartomány nemzetközi ellenőrzés alatt áll, Belgrád ne m tudja szuverenitását gyakorolni. Igaz, az 1344es ENSZ Biztonsági Tanácshatározat Koszovót továbbra is Jugoszlávia részének tekintette, határozatlan időre elnapolva a terület státusáról szóló rendezést. Két évvel ezelőttig a nemzetközi jelszó a „standa rdok, majd azután státus” volt, azaz a jogállam megteremtése, beleértve a szerbek kisebbségi jogainak legszélesebb körű tiszteletben tartását, átlátható és demokratikus kormányzást, vagy a piacgazdaságot. Az egyetlen probléma csak az volt, hogy a szerb lak osság közben elmenekült, a megmaradottak (számuk saját becsléseik szerint 110 ezer körül van), visszaszorultak Kosovska Mitrovica övezetébe, s a NATOerők védelme alatt állnak. 1998 óta tehát egyértelmű, hogy a koszovói albánok nem kívánnak egy államban é lni a szerbekkel, mint ahogy az is, hogy Belgrád keményen ellenzi a tartomány kiválását, miközben nyugati nyomásra egyebek mellett kénytelen volt elfogadni Montenegró referendum általi kiválását Kis Jugoszláviából. Koszovó elvesztését a szerbek többsége tö rténelmi és lélektani okokból nem képes elfogadni sem most, sem hosszú távon. vissza Több nőt és kisebbségit a rendőrségbe Vajdaságma.info 2007. augusztus 7. [15:45] Az EBESZmisszió, a szerbiai belügyminisztérium, a civil szervezetek és kisebbségi közösségek tagjai hétfőn Szabadkán arról a kampányról tanácskozt, amelynek célja, hogy a rendőrség a jövőben minél több nőt és kisebbségi polgárt alkalmazzon, írja a Beta. A kampány a múlt héten kezdődött Belgrádban és az következő napokban DélSzerbiában is megbeszélések tárgya lesz. Dragić Josifović, a szerb belügyminisztérium szakmai továb bképzéssel foglalkozó igazgatóságának a vezetője újságíróknak kijelentette, hogy kidolgozták a rendőrképzésnek a hagyományos belügyi középiskolai oktatást és a hathónapos tanfolyamot felváltó új modelljét. Josifović kifejtette, hogy a nők és a nemzeti kise bbségek tagjai egyaránt érdeklődnek a rendőrségi munka iránt, de egyes régiókban hiányzik a tájékoztatás. EBESZ részéről úgy értékeltek, hogy a szerb belügyminisztérium „bátor döntést hozott”, amikor eldöntötte, hogy megkezdi az iskolarendszer átalakítását . Szerinte a rendőrség reformjának ez a legjelentősebb eseménye, mert ez befektetés a jövőbe. A kísérleti programba 120 egyetemistát kapcsolnak be és figyelemmel kísérik az eredményeket. vissza Mi Ukrajnánk – Népi Önvédelem l ista: Kovács Miklós a 99. KárpátInfo 20070807 15:18:09 A Juscsenkoféle Mi Ukrajnánk és Jurij Lucenko Népi Önvédelmének közös választási listáján Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a legjobb száz közé került. A Nasa Ukrajina és a népi önvédők nyugatbarát választási tömörülésének választási listáját a volt belügyminiszter vezeti. Közvetlenül mögötte sorakozik Vjacseszlav Kirilenko, Arszenyij Jacenyuk, Anatolij Hricenko és Mikola Katerincsuk. Az eurointegrációt sürgető tömb névsorában számos ismert politik us és közéleti személyiség – meglepetésre – meglehetősen hátra szorult. Így Ivan Pljuscs és Jurij jehanurov csupán a 2324. helyet kapta, Roman Zvarics a 36., a volt kárpátaljai főrendőr, Gennagyij Moszkalnak, aki Lucenko csapatát erősíti, csak a 41., míg Jurij Karmazinnak az 58. sorszámmal kell megelégednie. Ráadásul ahhoz képest, hogy az immár legendás, nézetei miatt a szovjet börtönöket is megjárt veterán politikus és jogvédő Sztepan Hmarának csak a 94. hely jutott a listán, Kovács Miklós 99. helyezése tulajdonképpen nem is számít rossznak.
