Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-07
22 A csehek egyh ázellenességének, pontosabban fogalmazva katolicizmusellenességének történelmi gyökerei vannak: a korabeli református párti cseh rendek felkelésének leverése a Katolikus Liga által 1620ban a híres fehérhegyi csatában a hagyományokban cseh Mohácsként őrző dött meg. Utána a Habsburgok a jezsuiták révén erőteljesen és erőszakosan próbálták a cseheket rábírni a katolicizmus felvételére, ami hosszú távon éppen ellenkező eredményt hozott. Csehországban megerősödött a reformáció, illetve az ateizmus. A katolici zmus ugyanis sokak szemében egyenlő lett az elnyomó osztrákokkal, németekkel, tehát a nemzet ellenségeivel. Hogy a vallás megerősödéséhez a szocialista rendszer fél évszázada sem járult hozzá, az nem igényel külön kommentárt. A cseh államnak semmiféle le hetősége sincs arra, hogy teljes mértékben kárpótolni tudja a katolikus egyházat a kommunista rendszer idején ért anyagi veszteségekért – közölte idén tavasszal Václav Klaus, aki a katolikus értelmiségiek egy csoportjának nyílt levelére válaszolt ugyancsak nyílt levélben. Ugyanakkor leszögezte: hibásnak tartja azt, hogy az egyház mindent visszakövetel, miközben partneri kapcsolatot emleget az állammal. Szerinte a kettő nem egyeztethető össze: ha az állam kárpótolni fogja az egyházat, akkor az egyháznak szám olnia kell azzal, hogy a jövőben elzárják előtte az államkasszát, s az egyház tevékenységét saját forrásaiból kell majd fedeznie. Jelenleg például az állam állja a papok fizetését. Ugyancsak számolni kell azzal is, hogy az állam nem fogja elismerni az eg yház különféle privilégiumait: például azt, hogy az egyházi házasságkötés egyenrangú az állami szerv előtt megkötött házassággal. Nem érdektelen megjegyezni, hogy az új polgári törvénykönyv javaslata, amely várhatóan ősszel kerül a parlament elé, az egyház i házasságkötést már nem ismeri el hivatalosnak. Tudni kell, hogy az állam és az egyházak teljes szétválasztását a kisebb egyházak nem igénylik. Ezek azt szeretnék, ha az állam továbbra is támogatná az egyházakat és fizetné a papokat. Ez a rendszer az ötve nes évek eleje óta működik. Václav Jehlicka szerint az egyházi kárpótlás kérdése gyakorlatilag háromféle módon oldható meg. Az első megoldás az lenne, ha a kárpótlás az általános restitúciós törvény alapján zajlana le. A második megoldás az úgynevezett t ételes restitúciós törvény alkalmazása, azonban a földek, erdők pontos beazonosítása, tulajdonosi viszonyainak bizonyítása stb. a katasztrális hivatalok szerint megoldhatatlan feladat. Csak a katolikus egyház nem hivatalos követelése több mint 130 ezer tét elt tartalmaz. A harmadik megoldás látszik a legkézenfekvőbbnek, de erről is vita van, s egyáltalán nem problémamentes. Ebben az esetben az történne, hogy az állam pénzbeli kárpótlást nyújtana az egyházaknak a múltban elkobzott vagyonukért. Szakértők figy elmeztetnek arra, hogy a pénzbeli kárpótlás összegének a meghatározása politikai megállapodás kérdése. Az állami tisztviselők és a médiák mintegy 100 milliárd korona körüli összegről beszélnek, de a katolikus egyházi körökben 150 milliárd is elhangzott. Ezt a megoldási formát, amelyről már több éve írnak és beszélnek, a katolikus egyház is elfogadhatónak tartja. Azért kell kiemelten a katolikus egyházról beszélni, mert a vagyoni követelések alig öt százaléka érinti a többi egyházat. Jehlicka javaslatot te tt szakértői bizottság felállítására, amely az egyházakkal tárgyalóasztalhoz ülne. Ilyen tárgyalások azonban már 1999ben voltak, de ahogy azt a mai helyzet is bizonyítja, sok eredményt nem hoztak. vissza Tánczos örvend az elnöksirámnak Új Magyar Szó 2007. augusztus 7. Szerző: Illyés Judit „Amíg bukaresti politikusok, saját autójukon utazva, saját autójuk alkatrészein nem tapasztalják meg a Hargita és Kovászna megyei utak állapotát, addig nem hiszik el, amit az RMDSZ több mint tíz éve hangoztat: hogy közutak tekintetében Székelyföld évtizedekig hátrányos helyzetbe volt.” „Amíg bukaresti politikusok, saját autójukon utazva, saját autójuk alkatrészein nem tapasztalják meg a Hargita és Kovászna megyei utak állapotát, addig n em hiszik el, amit az RMDSZ több mint tíz éve hangoztat: hogy közutak tekintetében Székelyföld évtizedekig hátrányos helyzetbe volt” – reagált lapunknak Tánczos Barna, a közlekedési tárca államtitkára az államfő Székelyföldre tett látogatása kapcsán.
