Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-07
15 A Roma Párt elnöke most a nyilvánosságot is megkereste a romák iránti viszonyulásra vonatkozó kifogásaival. Srđan Šajn szerint a szerbiai kormány kisebbségi megbízottjának a visszatérő romákkal szembeni v iszonyulása „nem korrekt és nem építőjellegű”. A Lađević által vezetett intézmény gyakran elmulasztja a visszatérőkkel való kapcsolatteremtést, s ezért közülük sokan újra el akarják hagyni a országot. Ez a politika – állítja Šajn – nemcsak a romáknak árt, hanem Szerbia polgárainak is. Az, hogy a romák közül sokan annyira elégedetlenek az itthoni körülményekkel, hogy (a minap például Románián keresztül) igyekeznek az EUba visszajutni, újabb akadályokat gördíthet a vízumkedvezményekre vonatkozó egyezmény a láírása elé. A tények, az, hogy a kisebbségi ügyekkel foglalkozó megbízott nem igyekszik kapcsolatot teremteni a hazatérő menedékesekkel, s hogy a Romániában menekültstátusért folyamodó romák a vajdasági (bánáti) településekről indultak újra útnak, a VMD P szerint arra utalnak, hogy párt korábbi figyelmeztetései ellenére a szerb hatalom a visszatérőket, közöttük a romákat a Vajdaságba irányítja. A VMDP ezúttal is figyelmeztet arra, hogy a szerb illetékesek a korábbi magyarverések számának csökkentésével p árhuzamosan igyekeznek elodázni a közjogi intézmények reformját. Pedig a tényleges reform erősíthetné Szerbia nemzetközi pozícióját és európai irányultságát. A nemzeti tanácsokról szóló törvénytervezet a jelenlegi, a közvetlen szerb irányításra lehetőséget adó rendszert akarja bebetonozni. A kisebbségi kormánymegbízott júliusban elindított frontális támadása a kisebbségi szavazók névjegyzéke, s ezzel összefüggésben a kisebbségen belüli többpárti választások, illetve a szavatolt képviselőházi helyek intéz ménye ellen, bizonyíték arra, hogy a hivatalos szerb kisebbségi politika továbbra is ellenzi a kisebbségi közösségek tényleges politikai szubjektivitását. A magyarok esetében, mivel mind a négy magyar párt ellenzi a szerb törvénytervezetben szorgalmazott elektoriális választási rendszert, a kisebbségi ügyekkel foglalkozó megbízott eljárása nyílt támadás a vajdasági magyarság alapérdekei ellen. Ebben a helyzetben – ha a kisebbségek elleni lépések mégsem a kormány akaratát fejezik ki – egy jó megoldás lenn e: a kisebbségi megbízott leváltása. Mindezt figyelembe véve a VMDP – csakúgy, mint a nemzetközileg elismert nagybecskereki CRCD kutatási központ – úgy látja, hogy Jelko Kacin EUjelentéstevő előzetes nyilatkozata, miszerint Szerbiában javult a kisebbsége k helyzete, megalapozatlan. Nem a tényleges helyzetet tükrözi, hanem a szerb hatalom euroatlanti közeledését hivatott serkenteni. A VMDP a legrövidebb időn belül felkéri dr. Becsey Zsolt EUképviselőt, hogy a vajdasági kisebbségek tényleges helyzetének ismeretében tegyen lépéseket a Kacinjelentés elfogadása ellen. vissza Kiegyezést várnak tőlünk − Interjú Kelemen Hunorral, az RMDSZ ügyvezető elnökével Krónika 20070807 Nyolc hete tölti be az RMDSZ ügyvezető elnöki t isztségét, közben bejárta a megyei szervezeteket. Mit tapasztalt? A területi szervezetek nagy része a közelgő tisztújításokra, az SZKT képviselőinek, a kulturális autonómiatanács tagjainak megválasztására készül, sok helyen megvan már az ütemterv, auguszt us végén, szeptemberben tartják a választásokat. Azt is tapasztaltam, a területi szervezetek szolgáltatásokat, információt, koordinálást várnak az ügyvezető elnökségtől – és határozottságot. Persze, amikor változtatásokról van szó, sokan azt szeretnék, hog y ezek a szomszédnál kezdődjenek. Azt is láttam, hogy a megyei szervezetek várakozó állásponton vannak. Szeretnék tudni, hogyan veszünk részt az európai parlamenti választásokon, és általában milyen irányba megyünk a következő időszakban. És milyen irányb a haladnak? Az egységes brüsszeli képviselet megteremtésének irányát célozta meg a szövetség. A területi szervezeteknél szinte mindenütt azzal a véleménnyel találkoztam, hogy egységre kell törekedni, ki kell egyezni Tőkés Lászlóval. Nem tagadom, olyan han gokat is hallani, amelyek nem feltétlenül az egyezség mellett szólnak. Azt azonban mindenki elfogadja: ha nem akarjuk veszélybe sodorni az erdélyi magyarság európai parlamenti képviseletét, ki kell egyezni. Miért nem jutott az RMDSZvezetők eszébe tavaly decemberben a kiegyezés, amikor az ellenzék szorgalmazta a közös listaállítást? Sokkal pozitívabb üzenete lett volna az akkori megegyezésnek. Persze, sok kérdést fel lehet újra melegíteni. Mi akkor azt mondtuk, ha Tőkés László EPképviselő akar lenni, jel öltesse magát az RMDSZlistára. Persze Tőkés László akkor túlságosan nagy kompromisszumnak érezte, hogy
