Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-07
9 Az, hogy Moszkva jelentős tengeri haderőt létesít a mediterrán térségben, komoly fejfájást okozhat a NATOnak. Az orosz csatahajók ugyanis a hidegháború óta először akár farkasszemet nézhetnek az Olaszország partjainál á llomásozó 6. amerikai flottával. Ennél jobban aggasztja Washingtont az, hogy ettől fogva a Kreml sokkal nagyobb súlylyal lehet részese a közelkeleti politikai játszmáknak. Egyes elemzők szerint a bejelentés Oroszország földközitengeri terveiről egyenesen válasz az USA Irán elszigetelésére tett kísérleteire. Ugyanis nemrég került nyilvánosságra az Iszlám Köztársasággal általában feszült viszonyban lévő Perzsa (Arab)öböl menti arab monarchiáknak nyújtandó, mintegy 20 milliárd dolláros amerikai katonai segé ly. Oroszország nagyhatalmi jelenléte a KözelKelet térségében komoly ellensúly lenne Washingtonnal szemben. Az iraki háborúban, a palesztin belügyekbe való beavatkozás vádja és az atomügyek miatt az USAval feszült viszonyt ápoló Irán és Szíria Moszkva s zárnyai alatt kereshetnének védelmet. Ez végleg megpecsételné a Fehér Ház stratégáinak és neokonzervatívjainak az "Új KözelKeletről" szóló tervét, amely gyenge, Izraelnek és Amerikának alávetett Iránt és arab államokat vizionál, utóbbiak demokratizálódása mellett. Így valószínűleg inkább életképes lesz egy DamaszkuszTeherán- Moszkvatengely, amely méltó ellensúlyát képezheti a Nyugatnak és szövetségeseinek a térségben. Harmonikus katonai együttműködés Bár nem fogadta júniusi oroszországi látogatásán Sze keres Imre honvédelmi minisztert Anatolij Szergyukov, Budapest szerint az orosz védelmi miniszter akkori visszalépése ellenére Moszkvával harmonikus a kapcsolat a haditechnika és a katonai együttműködés terén. A volt szocialista országok közül jelenleg egy edül Magyarország kötött licencszerződést Oroszországgal, és 2002 óta folyamatos a Magyarországon még hadrendben lévő orosz haditechnika alkatrészutánpótlása is. A Moszkvában - és a Donkanyarban elesett 2. magyar hadtest katonáinak emlékére négy éve megn yitott rudkinói katonai temető megkoszorúzására utazó miniszter visszafogott fogadtatása valószínűleg nem a magyarorosz viszonnyal, hanem a NATO és Oroszország közötti konfliktussal áll öszszefüggésben. (Ny. G.) vissza Kán tor Lajos 70 éves Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2007. augusztus 7. Egyszemélyes intézmény Erdélyben Kántor Lajos, aki ma tölti be 70. életévét. A Ceausescu rezsimje ellen nyíltan és távolról sem kockázatmentesen kiálló disszidens, az RMDSZ egyi k alapítója, az erdélyi magyar művelődéspolitika (és bizonyos fokig politika) irányvonalának meghatározó személyisége, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének volt elnöke, a hírneves Korunk folyóirat főszerkesztője, a Korunk köré felépített intézményrend szer (Korunk Galéria, KompPress Könyvkiadó, Korunk Baráti Társaság, Magropress, Sajtófókusz, KompPress Hírügynökség stb.) lelkes szervezőjevezetője, a Kolozsvár Társaság elnöke, irodalomkritikus, szerkesztő, író, publicista - rendkívül tömören ezeket so rolhatná fel a születésnapi mérlegkészítéskor. Ebben, persze, semmi meglepő nincs. Erdélyben a magyar kultúra az idők során többnyire ilyen Kántor típusú és habitusú egyszemélyes intézmények vállára nehezedett. Bárhonnan néznénk, legfontosabb munkájának a Korunk szerkesztése látszik. Amelyet a világon széles körben ismer a magyarság, amelynek Kántor Lajos 1959 óta szerkesztő munkatársa, s amelynek az 1990ben indult harmadik folyamát ő alakította igazán rangos, megkerülhetetlen fórummá. Fő hivatása azonb an az alapvető fontosságú, kolozsvári központú erdélyi intézmények megszervezése és működtetése. Legyen szó Szabédinapokról, kalotaszegi Adyünnepségről, kolozsvári Reményik- vagy Cs. Szabómegemlékezésről, budapesti Korunktalálkozóról, erdélyi magyar po litikai vagy közéleti fórumról, a magyarromán kölcsönös megismerést és párbeszédet szolgáló vagy a szélesebb igényű erdélyi bemutatkozást elősegítő kiadványokról, Kántor Lajos mindegyikben részt vállalt és vállal, s így valamennyi magán viseli a kántori j egyeket is.
