Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-14
16 van e tanáccsal, azt csak ők tudják. Az SZKThatározat által szabályozott szerv is, mint az sejthető volt, tulajdonképpen az RMDSZ pártszerveként van megrajzolva, közjogi je lentősége nyilvánvalóan nincs. Ez mindössze egy PRgesztus volt a választói bázis felé. Sokan a népszavazáson elszenvedett csúfos vereséggel hozzák összefüggésbe azt, hogy az RMDSZ vezetői most hirtelen tárgyalni kívánnak Tőkés Lászlóval az EPválasztások on való részvételről. Jellemző, hogy akkor tárgyalnak, amikor meg vannak szorulva, amikor az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége levélben kérte, hogy Tőkés Lászlót helyezzék az RMDSZlista befutó helyére, Markó impertinens stílusban utasította el a z RMDSZ belügyeibe való beavatkozást. Most, hogy Tőkés Lászlónak megvannak az induláshoz szükséges támogató aláírásai, s a közelmúltban bebizonyosodott, hogy valójában mekkora az RMDSZ mozgósító ereje, Markóéknak hirtelen tárgyalhatnékjuk támadt. Kemény ké rdés, hogy most mi tehet ennek fényében a nemzeti oldal Erdélyben. A választói bázis honorálja az összeborulást, nem hajlandó, nem is képes alapvető politikaipolitológiai distinkciókra, árnyalásokra. Ugyanakkor az RMDSZszel való kiegyezés azokkal lenne s zembefordulás, akik támogatták a püspök függetlenként való indulását. Az is lassacskán egyértelművé válik egyre többek számára, hogy a hiteles erdélyi magyar érdekképviselet megteremtésének az RMDSZ a legnagyobb akadálya. Mert hiába ismételgetjük, hogy „a z RMDSZre továbbra is szükség van”, ha nem vizsgáljuk meg azt is, hogy kinek van rá szüksége. A vezető klikknek nyilván igen, de a szövetség fennmaradásában egzisztenciálisan érdekelt nómenklatúrának is. Hasonlóképpen a román politikumnak is szüksége van az RMDSZre, mint hitelesítőre. Mi sem kényelmesebb, mint asszimilációs politikát folytatni úgy, hogy közben a célbevett közösség képviselői kormányról hitelesítik e törekvést. Az erdélyi magyarság szempontjából viszont az a létkérdés, hogy mikor sikerül eltakarítani az egész önfeladó, ügyáruló RMDSZes pereputtyot. Ehhez pedig az segíthet hozzá, ha az EPválasztásokon a komprádorszervezet kiesik, és Tőkés László bejut. Ez az EPválasztások tétje magyar nemzetpolitikai szempontból. vissza Egymásnak adják a kilincset Belgrádban a diplomáciai vezetők Magyar Hírlap 2007. július 14. Szerző: J. Garai Béla Nem tudott szót érteni a szerb vezetőkkel Koszovóról Bernard Kouchner francia külügyminiszter. Jaap de Hoop Scheffer NATOfőtitkár szerint szükségtelen halogatni a probléma megoldását. Két nap alatt két magas rangú nyugati tisztségviselő kereste fel a szerb fővárost, hogy mindenekelőtt a koszovói problémáról folytasson eszmecserét, és rugalmasabb álláspontra bírja a szerb vezetést. A régió körülményeit kitűnően ismerő Bernard Kouchner francia külügyminiszter (ő volt az első ENSZfőmegbízott Koszovóban) arra figyelmeztette "szerb barátait", hogy – mint sajtóértekezletén mondta – bár Franciaország támogatja Szerbia belépését az Európai Unióba, de ne áltassák magukat azzal, hogy erre a koszovói kérdés megoldása előtt sor kerülhet. Etnikai viszályokkal ugyanis nem léphetnek be Európába. Ezért nagyobb rugalmasságra szólított fel a Biztonsági Tanács elé terjesztendő közös amerika i – európai határozati javaslat tekintetében. Figyelmeztetése azonban süket fülekre talált, Vojislav Kostunica miniszterelnök erélyesen elutasította a szóban forgó tervezetet, mivel az szerinte a jelenleg hatályos Koszovóhatározat megszüntetését célozza, és valójában a tartomány függetlenségét készíti elő. Szerbia területén nem alakulhat második albán állam, szögezte le határozottan a kormányfő. A nacionalista beállítottságú belgrádi lapok élesen bírálják Kouchnert, amiért állítólag kezdettől az albánok pá rtját fogta. A kormány közben újabb koszovói deklarációt terjesztett a parlament elé, azt hangoztatva, hogy Belgrád kész érdemi tárgyalásokra Pristinával, de erélyesen elutasít minden olyan javaslatot, amely sérti az ország szuverenitását. Minden ilyen f elvetés semmisnek és veszélyesnek minősül a szerb államra nézve. A radikálisok vezetője, Tomislav Nikolic követeli, iktassák be a deklarációba, hogy a szerb állam minden rendelkezésre álló eszközzel megvédi Koszovót. Jaap de Hoop Scheffer NATOfőtitkár, aki tegnap érkezett Belgrádba, arra figyelmeztetett, hogy a BT elé terjesztendő legújabb Koszovóhatározat talán az utolsó alakalom a tartomány jogállásának rendezésére. A Vuk Jeremic külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után kijelentette: szükségtel en a további halogatás, és nagyobb
