Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-31
26 Tőkés Lászlót, hogy a 2000. évi parlamenti választásokat megelőzően RMDSZellenes kampányt folytatott. A döntéshozó testület végül is megrovásban részesítette a püspököt, Tőkés Lás zló pedig válaszul kifejtette: politikai indíttatású, célzatos fegyelmi eljárás ment végbe, amely kísértetiesen emlékeztet az 1984ben és 1989ben ellene indított pártállami fegyelmikre. Még akkor, Marosvásárhelyen kijelentette: mindennek ellenére nem hajl andó kilépni a szervezetből. Azt mondta, a megrovás nem keseríti el, hiszen az SZKT legitimitása amúgy is gyenge, ezért a testület korrumpálható. Ezt inkább kitüntetésként kezeli, és a Magyar Köztársaság nagykeresztje mellett az RMDSZ „kiskeresztjeként” fo gja viselni. Az RMDSZt az egykori Román Kommunista Párthoz (RKP), a szövetség vezetőit pedig a Ceausescudiktatúra magyar nemzetiségű kiszolgálóihoz hasonlította. Összefogás nélkül nem megy A romániai magyar politikai életben meghatározónak számít a 2003as szatmárnémeti RMDSZkongresszus. Ezen került sor ugyanis az RMDSZ belső ellenzékének számító csoportosulás kiválására, Tőkést is ekkor fosztották meg az RMDSZ tiszteletbeli elnöke címtől. A püspök Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéddel a bukaresti bíró ságon beperelte az RMDSZt azon a címen, hogy a párt vezetősége és miniparlamentje a kongresszus korábbi elhatározását figyelmen kívül hagyva elszabotálta az erdélyi magyar belső választások kiírását. Tőkés ezután megszervezte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tan ácsot, amely az autonómia elérését tűzte ki céljául. Létrejött az alternatívát megjeleníteni és a választásokon részt venni szándékozó Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács is. Ezek a szervezetek elsősorban két ponton bírálták az RMDS Z politikáját: az autonómia kérdésének az RMDSZ általi háttérbe szorítása; a belső pluralizmus hiánya és a romániai magyarság számára kiutalt erőforrások feletti kizárólagos ellenőrzés. A 2004es helyhatósági választásokon az MPSZ bejelentette indulási szá ndékát, ami – az autonómiatematikának a napirenden tartása miatt – komoly kihívásnak mutatkozott az RMDSZ számára, főként a székelyföldi településeken. Azonban a választási törvényeknek a kisebbségi szervezetekre nézve negatív és diszkriminatív módosítása ellehetetlenítette az MPSZnek a választásokon való indulását. A 2004es parlamenti választásokig a helyhatósági választásokon felmerült kihívásra az RMDSZ két választ adott, amivel nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy megőrizte helyzetét a román politik ai rendszerben: egyrészt hozzájárult a helyhatósági választási törvényhez hasonló feltételeket támasztó parlamenti választási törvény elfogadásához, másrészt pedig választási kampányának központi témájává tette az autonómiát, kifogva ezáltal a szelet az el lenzék vitorlájából. Tekintettel arra, hogy idén Romániában európai parlamenti választásokat tartanak, a tavaszi aradi kongresszus kijelölte a szövetség három befutó képviselőjelöltjét. Ezzel párhuzamosan Tőkés László bejelenti, függetlenként indul a megm érettetésen, legalább hat erdélyi magyar civil szervezet biztosítja támogatásáról. A püspök támogatóinak száma jelentős, de kevés ahhoz, hogy elérje a bekerüléshez szükséges küszöböt, viszont elég ahhoz, hogy a szövetséget megakadályozza a minimális öt szá zalék elérésében. Ettől kezdve az RMDSZ számára egyértelművé vált, hogy tárgyalni kell a püspökkel, sőt komoly tétje lett Markó és Tőkés egy asztalhoz ültetésének. Az a mód, ahogyan a magyarok a referendumon Basescu elnök mellett vagy ellen szavaztak, az u tolsó üzenetet jelenti a szövetségnek: teljes a megosztottság, lépni kell. Megkezdődött a szinte komédiába illően hosszas tárgyalássorozat arról: hol és mikor tartsák meg a „Tőkés – Markócsúcsot”. Ám ami jó volt Tőkésnek, nem volt jó Markónak, és persze fo rdítva. Tény, Markó nem ment el a Tusnádfürdői Szabadegyetemre, ahol Toró T. Tiborék előzetes egyeztetéssel kívánták a két személyiséget tárgyalóasztalhoz ültetni. Ez év július 17én, a tusnádi tábor nyitónapján az RMDSZ elnöke a szervezet Állandó Tanácsán ak nevében közleményt tett közzé, amelyben azt ajánlotta a református püspöknek, hogy az RMDSZ listáján befutó helyen szerepeljen. Tőkés még aznap közölte: a tusnádi szabadegyetem után hajlandó találkozni Markó Bélával. Függetlenül attól, hogy Tőkésék neh ezményezték Markó távolmaradását a szabadegyetemről, július 19én megszületett a döntés: július 30án a két fél a kolozsvári diakóniai központban ül tárgyalóasztalhoz. A romániai magyar lapok úgy értékelik, hogy a lista, amely az egész magyar kisebbségé, v égre eloszlathatja az aggodalmat az ötszázalékos küszöb elérését illetően, és felerősítheti képviselőinek tárgyalási potenciálját. Nem vitás, az egész erdélyi magyar közösség nyerne vele. Az összefüggésrendszer jelzi, milyen súlyos döntések nehezednek Mark ó Béla és Tőkés László vállára. Az oldalt írta: Lokodi Imre (Marosvásárhely) Cél: a parlamentbe jutás Messziről nézve a megoldás egyszerűnek tűnik, vagyis miért ne lenne elfogadható az a stratégia, ami a magyarok brüsszeli jelenlétét biztosítaná. Valójáb an nem az európai parlamenti helyek jelentik a jelenlegi viták tétjét, hanem a romániai magyarok számára igazából az a fontos, ami majd a 2008as parlamenti és önkormányzati
