Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-28
19 Az újké nt feltüntetett értékek azonban a következők: nemzet, demokrácia, verseny, szociális elkötelezettség. Nehéz beleborzongani az újdonság varázsába e kétségkívül érvényes értéksor láttán. Mindegyik darab évszázados. Van, amelyik évezredes. Mindezt érzékelheti a tusnádfürdői szónok is, ugyanis ilyen alapértékekhez csak apokaliptikus helyzetben menekül az ember. Hát szolgáltat ilyet is: a '68ban gyökerező politikaikulturális irányzat Orbán szerint szembefordult a teremtés rendjével. A "teremtés rendje" mint politikai etalon szerintem azonban alkalmazhatatlan egy vallásilag korántsem egyértékű, a teremtést meglehetősen sokféleképpen értelmező, és mégis rengeteg érvényes kultúrát megélő világban. Belátom persze, hogy mindez a maga megengedő attitűdjével afféle '68as gondolat, a problémát tehát a vitatott állítás felől tekintve nem megoldottam, hanem eszkaláltam. Orbán Viktor az európai gondolkodásban a következő új eszméktől várja a fordulatot: ismét polgárjogot nyer a felismerés, hogy csak Isten képes egyedü l a semmiből teremteni. Az ember csak párban képes életet létrehozni. Ez volna az első új tétele az európai politikának. Aha. A második: az ember közösségi lény. Ez az az új tétel, amelyet Arisztotelész még úgy fogalmazott meg, hogy az ember zoón pol itikon. Továbbá: Európa állítólag eljutott oda, hogy nem igaz, hogy a totális szabadság eléréséhez az összes falat le kell dönteni. Ki mondta azt, aminek Európa ezek szerint rájött az ellenkezőjére? Sohasem tudjuk meg. Politikai beszédben gyakran meges ik - Orbánnál mindig , hogy nem nevezik meg és így nem is konkrétan cáfolják az ellenfelet. Közkeletű... Sem az orbáni beszéd belső rendszerében, sem abban nem találni biztos pontokat, hogy miért éppen most érett meg az idő az ellenforradalmárok leleple zésére. Néhány évvel ezelőtt, amikor a német Stoiber volt Orbán egyik legfőbb európai szövetségese, hirtelen minden előzmény nélkül a szudétanémetek számára is igen sérelmes benesi dekrétumok elítélése vált számára fontossá, amelyek azóta sem kerültek szób a. Lehet, hogy ennyiről van szó, lehet, hogy többről. Berlusconi, Stoiber után most Sarkozy az etalon? Ha tovább figyeljük a tusnádfürői beszédet, beleütközünk egy másik "nagyfogalom", a PC (politically correct) letaglózásába is, amely állítólag szintén '68as ügy volna, de idejét múlta. Valójában azonban a kifejezés amerikai eredetű, fénykora a hetvenes évekre esik, s a diszkriminációmentes közbeszéd megteremtését célozza, néha talán mulatságos formákban, de semmiképpen sem kárhoztathatóan. Orbán azonban leselejtezte a PCt. Pedig a szegénységről frappáns meghatározásokat találni a politikai korrektség szótáraiban: economically marginalized, economically unprepared, monetarily challenged. Vagyis gazdaságilag marginalizált, illetve felkészületlen, avagy pénzügyi kihívásokkal küszködő. A szegénységgel kapcsolatos politikailag korrekt beszéd kívánalma azonban Orbán Viktor esetében ennél mélyebb kihívásokat jelent. Itt már befelé fordul. A '68as tételsornál csak a baloldal - és az ügyben hagyományosan mao ista múlttal bekavart egykori demokratikus ellenzék, mai liberális alapítók - általában vett lejáratása az egyik fontos motívum. A szegénységnél már nagyobb a tét. Itt már tisztán célkeresztbe kerül a baloldal. Az a politikai pólus, amelynek önmagában ninc s is már értelme, hiszen Orbán szerint - bár az egész világ ebben a felosztásban működik , a politikai bal, illetve jobboldal kifejezés elveszítette már a jelentését. Vagyis egy az igazság, azt meg kell találni, minden más érvénytelen. Ez hát a totális i gazság, a totális győzelem, illetve vereség logikája. De hol vannak a zászlók? Ebben a már említett forradalmi tételek - mint például az ember párosan teremt - mellett a szegénység elleni közdelemre való alkalmasság a hatalomra segítő legfontosabb képess ég. Orbán úgy látja, a baloldal ennek híján
