Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-27
4 reformokkal szemben, csökkent az amerikai érdekérvényesítő képesség, s teret nyert Oroszország befolyása - ál lapították meg felszólalók az amerikai képviselőház külügyi bizottságának meghallgatásán. (MTI) Koszovókudarc megint - A legoptimistábbak sem gondolják, hogy a Koszovó jövőjéről Bécsben újrakezdett tárgyalásokon sikerül áttörést elérni, végtére is ezeket a megbeszéléseket maga Martti Ahtisaari rendkívüli ENSZmegbízott minősítette márciusban reménytelennek. A finn politikus nevéhez fűződő javaslatot Belgrád nem fogadta el, s most, a bécsi újrakezdés napján is megismételte ezt az állásfoglalását. (Nsz 8.o.) Cikkek: Vita Németországban a keleteurópai munkavállalók tömeges beengedéséről Berlin, 2007. július 26., csütörtök (MTI/Reuters) - Vitát váltott ki Németországban a munkaügyi minisztériumnak az a bejelentése, amely sze rint a kormány fontolgatja, hogy már 2009 előtt is engedélyezi a keleteurópaiak korlátozás nélküli németországi munkavállalását. A minisztérium azzal indokolta a kérdés elővételét, hogy nincs elegendő szakképzett munkaerő a német gazdaságban. Ez a hi ány, amely egyre csak nőni látszik, alááshatja a gazdasági növekedést - érvelt e heti bejelentésében a minisztérium. Az üzleti lobbik üdvözölték az ötletet, de a kormányzó koalíció több politikusa aggódik, hogy egy ilyen lépés tönkrezúzná a munkanélkü liség csökkentésére kovácsolt terveket. "3,8 millió munkanélkülink van" - figyelmeztetett FrankWalter Steinmeier külügyminiszter a Sa:chsische Zeitungnak adott nyilatkozatában. Hozzátette, hogy szerinte inkább a németországi munkanélküliek képzésére, ille tve továbbképzésére kellene összpontosítani. Mások azzal rémisztgették a közvéleményt, hogy a keleteurópai EUtagállamokból érkező dolgozók miatt lezuhanna a németországi dolgozók bérszínvonala. Lars Bosse, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara feje túlzottnak minősítette ezt az aggodalmat. "Egyetlen lengyel vagy magyar mérnök sem fog Németországba jönni azért, hogy minimálbérért dolgozzon" - mondta minapi nyilatkozatában. A német kormány szóvivője közölte nemrégiben, hogy a kormánykoalíció vezetői a jövő hónapban vitatják meg ezt a kérdést. 2004ben, amikor 10 új tagállammal bővült az Európai Unió - kö ztük nyolc volt kommunista országgal - Németország haladékot kért a keleteurópai új tagállamokból érkező munkavállalók fogadására. Előbb két évre zárta ki őket munkaerőpiacáról, majd (2006ban) három évvel meghosszabbította ezt az intézkedést. A német vez etők a munkanélküliségre, a bérszínvonal zuhanásának a veszélyére és a szociális ellátórendszer várható nehézségeire hivatkozva kérték a haladékot. Az üzleti lobbik akkor is figyelmeztették a kormányt, hogy a szakképzett munkaerő hiánya súlyosan fogja érin teni a német ipar néhány fontos ágazatát, köztük a fémipart és a gépipart. Más EUtagállamok - köztük NagyBritannia - megnyitották munkaerőpiacukat a keleteurópaiak előtt, és eddigi adataik szerint ez kedvező hatással volt gazdaságukra. vissza Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása volna a legrosszabb fejlemény Bukarest szerint Bukarest, 2007. július 26., csütörtök (MTI/AFP) - Koszovó státusának kérdésében a lehető legrosszabb fejlemény az volna, ha a délsz erbiai tartomány egyoldalúan kikiáltaná függetlenségét - jelentette ki Adrian Cioroianu román külügyminiszter a bukaresti szenátus külügyi és védelmi bizottságának csütörtöki ülése végeztével. Bukarest "nem akarja ezt, azt szeretnénk, ha jogi alapon o ldódna meg az ügy" - tette hozzá. Szerinte a helyzet rendezése érdekében az Európai Uniónak a térségbeli többi ország véleményét is meg kell hallgatnia, így Romániáét, Görögországét, Bulgáriáét, Magyarországét, mert - mint mondta - ezeknek van fogalmuk arr ól, hogy a különbö ző rendezési lehetőségekre hogyan reagálnának a szerbek és a koszovói albánok.
