Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-24
19 Talán csak arról van szó, hogy a magyar szakértelem cseppet sem tolakodó. És néha egészen szokatlan módon leplezik a létezését. Például, amikor nemrégiben háromszáz szerb egyetemistát órákig várakoztattak a határon. Szakértelemmel. Az egyetemisták természetesen Európa vendégei voltak. A belgrádi Európai Mozgalom és Ausztria nagykövetsége közös programjáról van szó, a diákok schengeni víz umot kaptak ingyen, százötven euró zsebpénzt, és inter rail vonatjegyet, hogy egy hónapig kedvükre ismerkedhessenek az unióval. Teljesen jelentéktelen esemény helyi viszonylatban, nyilván naponta indulnak autóbuszkonvojok Bécsbe, ahol az osztrák külügymini szter fogadást ad a tiszteletükre. A program nem az idén kezdődött. Csak éppen Magyarországnak nem volt ideje rácsatlakozni. Mire Szerbiával szemben megszűnik a vízumkényszer, valószínűleg a magyar kormányzat is észreveszi. És ingyen beengedi az akkor már vízummentesen utazó szerbiai állampolgárokat. Az akcióval az osztrákok elérték, hogy hónapokig – az utazás előkészítése idején – kedveseknek és segítőkészeknek tűnjenek. Elvégre beengedték az egyetemistákat. Igaz, a magyarok is beengedték, csak előtte ki csit várniuk kellett. Hogy lássák a szerencsétlenek, eddig miből maradtak ki. A szerb tévé jelentése szerint azért vártak órákig, mert a kamerájuk értékét mérték a magyar vámosok. Mennyibe kerülhet egy szerb tévéstáb kamerája? Felbecsülhetetlen eszmei érté ket képvisel? Vagy védett állat bőre borította? A szerb kormány persze kihasználta a lehetőséget, hogy elpanaszolja: egy nemes kezdeményezés résztvevői a magyar kegyetlenség és érzéketlenség áldozatai lettek. Tiltakozott a magyar követségen, továbbá elme sélte az esetet minden arra járó uniós diplomatának. Nyilván nem véletlen, hogy egy új tagállammal szemben keménykednek. Ez nagyjából azt is megmutatja, mennyire fontos Belgrádnak a budapesti kapcsolat. Más kérdés, hogy Magyarország készségesen alakította az unió tahójának szerepét. Nem nagy ügy egyébként, csupán háromszáz egyetemista utazott, és úgy harmada életében először kapott lehetőséget arra, hogy külföldre menjen. Évek óta az a fő probléma, hogy a szerbiai fiataloknak fogalmuk sincs, mi zajlik a k örnyezetükben, mert a pénztelenség és a szigorú vízumrendszer miatt kevés lehetőségük van utazni. Mellesleg Szerbia háromszáz, többékevésbé legjobb egyetemistájáról van szó. Jó okkal feltételezhetjük, hogy néhány éven belül vezető beosztásba kerülnek. M ég azok is, akik közben az alkohol rabjaivá válnak. És akkor majd lehet azon csodálkozni, hogy vajon miért így alakulnak a szerb – magyar kapcsolatok, és miért kell a magyar küldöttségeknek minden kabinetben egy kicsit tovább elidőzniük az előszobákban várak ozva. vissza Jogászok elemzik a reformszerződést - Megkezdődött az unió jövőjét szabályozó dokumentum szövegének kidolgozása Népszava 2007. július 24. Szerző: Halmai Katalin A tagállamok külügyminisztereinek jelenlétében hétfőn megnyílt Brüsszelben az Európai Unió reformszerződésének szövegét véglegesítő kormányközi konferencia (angol rövidítése: IGC). Az EU soros portugál elnöksége a júniusi csúcstalálkozón jóváhagyott megállapodást követve, alig négy hét alatt készült e l a dokumentum első vázlatával, amelyet mostantól a szakértők dolga végleges formába önteni. Az EU külügyminiszterei hétfői ülésükön Koszovóról is tárgyaltak. A jogászok már kedden nekiülnek a szöveg elemzésének, a külügyminiszterek pedig a következő, ne mhivatalos szeptemberi találkozójukon cserélnek véleményt róla. Portugália az októberi EUcsúcsra a mindenki által elfogadható, végleges szöveget akarja letenni az állam- és kormányfők asztalára. Addig azonban nemcsak a jogi, technikai részleteket kell egy eztetni, hanem politikai nézetkülönbségeket is, néhány tagállam ugyanis világossá tette, hogy pontosabb, egyértelműbb megfogalmazásokat szeretne látni a reformszerződésben. A lengyel külügyminiszter asszony a hétfői megnyitón elhangzott felszólalásában már is jelezte, hogy Varsónak nem tetszik az új szavazati rendszerről júniusban született kompromisszum, ezért annak újratárgyalását tartaná kívánatosnak. Meglepetésre azt is fölvetette: NagyBritanniához hasonlóan, Lengyelország sem szeretné, ha az Alapjogi C harta előírásai kötelezően vonatkozzanak rá. A soros elnök portugál tárcavezető azonban közölte: egyelőre a technikai részleteket kell tisztázni. Az IGC munkájában részt vesznek az Európai Bizottság és az Európai Parlament képviselői is.
