Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-23
10 tiltakozott, s kérte Veres János magyar pénzügyminisztert, hogy vizsgáltassa ki, mi adott okot a vámosok szigorú viselkedésére. vissza A koszovói miniszte relnök a függetlenség november végi kikiáltását fontolgatja Pristina, 2007. július 20., péntek (MTI/dpa/Reuters) - A függetlenség november 28i kikiáltása mellett érvelt a koszovói miniszterelnök, Agim Ceku pénteken, úgy ítélve meg, hogy kudarcot vallo tt az a nyugati törekvés, amely a délszerbiai tartomány függetlenségének az ENSZen belüli jóváhagyására irányult. November 28át az albánok világszerte a függetlenség napjaként ünneplik, ez a nap a szomszédos Albániában nemzeti ünnep. (Az első Balká nháború eredményeként Albánia 1912. november 28án kiáltotta ki függetlenségét.) Ceku szerint ezen a napon a koszovói parlament egyoldalúan kikiálthatná az új európai állam függetlenségét. Addig is maradna még 120 nap a Szerbiával való tárgyalásokra, ahogy azt az Egyesült Államok és az EU tervezi - mondta a koszovói miniszterelnök Pristinában, miután találkozott Joachim Rücker tartományi ENSZkormányzóval. A koszovói kormányfő elismerte, hogy az általa javasolt időpontot nem minden vezető koszovói politikus támogatja. "Egyeztetett függetlenséget akarunk elérni, partnereinkkel, az Egyesült Államokkal és az EUval közösen. Ezért a javaslatom egy lépés előre, kísérlet e folyamat alátámasztására" - magyarázta. Oroszország elutasító magatartása miatt Ceku nem lát többé esélyt arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) a koszovói függetlenség jóváhagyást kapjon. "Ez a folyamat kudarcot vallott" - vélte a miniszterelnök, felszólítva az Egyesült Államokat és az EUt: a fenyegető orosz vétó miatt állja nak el attól a szándékuktól, hogy határozattervezetüket szavazásra bocsássák a BTben. A függetlenség egyoldalú kikiáltása után Koszovó az Egyesült Államok és néhány nagy EUtagország elismerésére számít - vázolta a forgatókönyvet néhány nappal ezelőtt Ceku, feladva a leckét az EUnak. Brüsszelben ugyanis attól tartanak, hogy a 27tagú tömböt megoszthatja az ENSZen kívüli, egyoldalú koszovói lépés. vissza Ratko Mladic még mindig félig tabu a szerb újságírásban - HÁTTÉR Fazekas László, az MTI tudósítója írja: Belgrád, 2007. július 20., péntek (MTI) - A háborús bűnökért körözött Ratko Mladic tábornok, volt boszniai szerb hadseregparancsnok elfogása és a feltehetően politikai indítékból kivégzett Zoran Djindjic néhai sz erb miniszterelnök meggyilkolása még mindig nem tartozik a szabadon kezelhető témák közé a szerb újságírásban - derült ki egy felmérésből. A Strategic Marketing nevű intézet a Szerb Újságírók Független Szervezete felkérésére világította át reprezentat ív mintavételes eljárással a több mint 6 ezer tagot számláló szerbiai újságírótársadalmat. A vizsgálatból kiderült, hogy a szerb újságírók többsége érdekesnek, kreatívnak tartja a munkáját, de berzenkedik a szakma túlpolitizáltsága, korrumpáltsága, a lulfizetettsége, s a tollforgatók szabadságát behatároló cenzúra miatt. Az újságírók 95 százaléka állította, hogy létezik cenzúra, s a legkevésbé szabadon kezelhető témák között említette - Mladicon és a Djindjicgyilkosságon kívül - a politikusok, vez ető pénzemberek anyagi visszaéléseit, a szervezett bűnözést. A megkérdezettek 81 százaléka úgy vélte, hogy Szerbiában az újságírás túlpolitizált, 41 százalék szerint pedig korrupcióval terhes. Ennek ellenére a többség felelősségteljesnek, érdekesnek, k reatívnak, de közben stresszesnek, megerőltetőnek, (a tartós foglalkoztatás tekintetében) bizonytalannak és rosszul fizetettnek nevezte a munkáját. Az újságírói szabadság ellen ható legfőbb tényezők: a sajtószerv szerkesztéspolitikájára gyakorolt külső nyomás, a gyávaságból fakadó öncenzúra, a kereskedelmi megfontolásokra építő szerkesztéspolitika, illetve a szerkesztői bátorság hiánya. És hogy kik a cenzúra fő működtetői, arról így vélekedtek a szerb újságírók: 70 százalék sorolta e körbe a politikusok at, 55 a pénzvilág irányítóit, 37 a szerb kormány, 36 a szervezett bűnözés résztvevőit, sőt az újságírók 16 százaléka még a nemzetközi közösséget is a cenzúra működtetői közé számította. A felmérés készítői igyekeztek túltekinteni a szakmán, megtudni, mások hogyan vélekednek az újságírókról, s a felmérésnek ez a része is összetett, meglehetősen ellentmondásos képet eredményezett. A "laikusok" érdekes, képzett, intellektuálisan fejlett, befolyásos embereknek tartják ugyan az újságírókat, de ugyanakkor me gvásárolhatónak is, de nem mondanák rájuk, hogy köztiszteletben állók vagy gazdagok. Többségük a gyermeke számára legkevésbé kívánatos szakmák közé sorolta az újságíróskodást. vissza
