Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-21
51 szükséges anyagi eszközök birtokában nem lett volna gond annak a pár nagydoktornak, amennyi egy főiskolán kell, a munkakönyvét az ellenőröknek prezentálni. Az ellenőrzés során körülbelül tizenhétezer o ldalnyi iratanyagot kértek be, és úgyahogy át is nézték. És beírták a jegyzőkönyvbe azt is, hogy az olvasóteremben százöt helyett csak kilencvennyolc szék volt. De ez nem veszélyes. Ami veszélyes: az évek óta tartó alulfinanszírozás. 2007re százharmincmi llió forint kellene, de csak kilencvenmillió van beütemezve. A másik veszély pedig, amint már mondtam, hogy az ukránok nem fogadják el a magyar PhDt, és ezt Magyarország eltűri. – A másik alapvető kulturális intézmény a beregszászi Illyés Gyula Magyar N emzeti Színház. Ennek a finanszírozása rendben van? – Amikor arról van szó, hogy Ukrajna valamiféle magyar intézményt finanszírozna, olyankor kőkemény: pénzt nem! Hogy ukrán állami pénzből valamilyen magyar ügyre egy kopeket elkölteni? Azt nem. Annyit tűr nek el, hogy Magyarország támogassa ezeket az intézményeket, így azon múlik a létük, hogy a Magyar Köztársaság hogyan viszonyul hozzájuk. Úgy két hónappal ezelőtt egy harminckétmillió forintos kulturális keretből egymilliót kapott az Illyés Gyula Magyar Ne mzeti Színház, tizenkilencet meg a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, egy ötventagú egylet, amelyben csupa állami könyvtárakban dolgozó könyvtáros tömörül. Mire fogják elkölteni? – Kárpátalja különleges gazdasági státusa a magyar kultúra ápolását is elősegí tené. 1991 decemberében népszavazás döntött arról, hogy legyen a terület különleges övezet. Kravcsuk elnök azonban utólag közvéleménykutatássá minősítette át a népszavazást. A különleges gazdasági státus ezzel végleg lekerült a napirendről? – A különlege s státus, mint a neve is mutatja, az átlagtól eltérő állapot. Meg kellene küzdeni érte. Küzdenie azonban nincs kinek. Az országban egyre mélyülő politikai válság van, az ukrán állam központi intézményeinek a tekintélyvesztése automatikusan erősíti egész Uk rajnában a regionális identitásokat és az ezekre épülő esetleges politikai akciókat. Kárpátaljának is van regionális identitása, nemcsak Galíciának vagy a Donyecmedencének meg a Krímnek. Egyre gyakrabban hallani az elit körében ilyen jellegű magánbeszélge téseket, hogy talán most volna itt az ideje valamiféle autonómiát létrehozni Kárpátalján. Hangulat van. Közvetlen realitás azonban, úgy ítélem meg, nincs. Pályakép Kovács Miklós 1967ben született Szürtében. Az ungvári magyar iskolában érettségizett. 1 985ben felvételt nyert az Ungvári Állami Egyetem történelem szakára, amelyet 1991ben fejezett be. Sorkatonai szolgálatát Leningrádban töltötte. Tanulmányokat folytatott az ELTE politológiai tanszékén, a Századvég politikai iskolában, valamint az Egyesült Államokban a The Leadership Instituteon. Kétszer volt az Ungvári Járási Tanács képviselője. 1996 óta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. 1998 és 2002 között a kijevi parlament tagja. Jelenleg megyei képviselő. Tanít a beregszászi II. Rákócz i Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. vissza Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna * a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - MaNcs = Magyar Narancs - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi H írek - Vg = Világgazdaság - Ng = Napi Gazdaság - ÚMSZ = Új Magyar Szó (Bukarest) - KISZo = Kárpáti Igaz Szó
